Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

VII. A KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ÉS KOMBINÁCIÓIK

262

eloszlását, a VI.II. alfejezetben, autokorreláció figyelembevételével számított “range"-értékekével együtt,a VII.1. ábrán mutatjuk be.

Az ábrán is látható, hogy r a 0 esetében a "range“ átlagértéke E = 1.75.109 m3, eltérően a VI.II.3 szakaszból már is- " 9 3

mert, korrelált vízhozamokra kapott R = 2,11.10 m értéktől.

Példánk (teljes kiegyenlítés) esetében tehát az egymást követő havi vízhozamok korrelációjának létezése a "range", illetve a vele járó szükséges tározótérfogat kb. 20 %-os növelését kívánja.

Ha ezt a példát a sorbanállási elmélet alapján méreteztük volna - amely, mint tudjuk, nem tudja figyelembevenni az érkező vízhozamok korrelációját, - akkor a szükségesnél 20 %-kal kisebb tározókapacitást kaptunk volna.

Ez azt jelenti, hogy ha a sorbanállási elmélet alapján méretezünk, az eredményül kapott méretezési értéket némileg mindig meg kell növelnünk.

A VII.1. ábrán szaggatott vonallal feltüntetett, r =» 0-ra vonatkozó gyakorisági eloszlás bizonyos analóg kapcsolatban van az V.10. ábrán feltüntetett, sorbanállási elmélettel kapott e- redmónyekkel. A méretezési kritériumok fentemlitett különbözősége miatt a két eredmény szabatos összehasonlítása nem lehetséges. Ha azonban mégis valamiféle kapcsolatot keresünk a VII.1

9 3

ábra szerinti R - 1,75,10 m -es tározókapacitás és a sorbanállási elmélettel méretezett, azonos nagyságú tározó között,akkor erről - a méretezési kritériumok alkalmazandó értelmezésének megfelelően - a kővetkezőket mondhatjuk;

Az a szimulációs eljárással. r = 0 feltevéssel méretezett 9 3 ” 1 3

k -• 1.75.10 m kapacitású tározó, amely A ■= MQ = 22,6 m /s vízszolgáltatás (teljes kiegyenlítés, ° 1,0) esetében átlagosan

minden második 100-éves üzemelési periódusban egyszer vagy több