Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
VII. A KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ÉS KOMBINÁCIÓIK
259 a) Méretezés a sorbanállásl elmélet alapján, A sorbanállási elmélet alapján úgy méretezünk« hogy két paramétert: az A vízkivételt (az üzemrend rögzítésével) és s k tározókapacitást előre megadjuk« eredményül pedig a csődvalószlnüséget kapjuk. A sorbanállásl elmélettel foglalkozó V.6.3 szakaszban a- zonban igen sok iterativ számolással elértük, hogy a csődvaló- szinüség, mint paraméter, ugyancsak ’választhatóvá* vált (esetünkben évi 5 %-ban állapítottuk meg). A Schwalbach-i ás az Oberlaüchringen-i tározóra, A és Jc tetszőleges értékére kapott eredményeket az V.IO. és az V.ll. ábra szemlélteti. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a méretezési kritérium eze- setben egy elfogadható - évi 5 %-nak választott - csődvalószi- nüséget is tartalmaz. Egyetlen csődesemény maximális tartama 1 hónap lehet. A későbbi ősszehasonlitás céljára rögzítsünk most egy eredményül kapott értéket: Az V.10. ábra szerint k » S_ ■ 9 3 ■_ljl75i10__m_ tározókapacitáshoz ás 5 % csődvalószinüséghez 22,37 m /s lehetséges vízkivétel tartozik. Gondoljunk arra i3, hogy ez a számítás nem veszi figyelembe az érkező vízhozamok autokorrelációJát, ami - ezt később bizonyltjuk - túlságosan kis tározókapacitásokat, illetve túlságosan nagy vizeresztése- ket eredményez. b) Méretezés szimulációval. Térjünk át a Kinzig - tározó szimulációval történő méretezésére. A fenti sorbanállásl példához hasonló esetet szimulációval is könnyen tudnánk előállítani. Generálni kellene egy olyan érkező vizhozam-ldőfüggvényt, amely ugyanolyan feltételeken alapul, mint a sorbanállásl példa, vagyis figyelmen kivül kellene hagyni az autokorrelációt,E célból a VI.II. alfejezet (6.134) egyenletének alkalmazása helyett csupán meg kellene határozni az egyes hónapokban érkező vízhozamok valószinüségi eloszlásfüggvényeit és a Monte Carlo módszer segítségével az egyes hónapok vízhozamait egyszerűen véletlen számokként előállítani. E havi értékek sorbeállításával kapnánk a mesterséges idősort, amellyel szimulálhatnánk a
