Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

VI. OPTIMÁLÁSI eljárások

247

A telje9 kiegyenlítéstől eltérő üzemrendekre (** »1 ese- táre) az összegzővonal-eljáris segítségével történő szimulációt mér a XV.4 alfejezetben ismertettük és a IV.26. ébrén is bemutattuk. Ez a módszer természetesen változó vízkivételeket tartalmazó üzemrend esetében is alkalmazható. A térozósükődés szimuláláséba a vizkivétell üzemrenden kívül a többcélú hasznosítás, az árvízi túlfolyó műtárgy működési módja, stb.ia beépíthető .Hasonlóképpen nemcsak egyedülálló tározók, hanem tározócsoportok vagy akár nagyobb vízgazdálkodási rendszerek is tervezhetők szimuláció segítségével.

A IV.3.2 szakasz IV. 13. és IV.14. ábráján észlelt bemenő adatok (napi vízhozamok) segítségével determinisztikusán szimuláltuk egy árvízvédelmi tározó működését. Nagyobb árvízvédelmi tározórendszerek tervezése és üzemeltetése esetében nagyon kívánatos, hogy az ilyen vizsgálatokat mesterségesen előállított adatok (napi vagy órai vízhozamok) segítségével sztochasztikusan is szimulálhassuk.

E téren azonban napjainkban még hidrológiai ismereteink korlátaiba ütközünk. Vannak ugyan eljárások s rövid időközök vízhozamainak (közvetlen vagy pedig a kiváltó csapadékból való) mesterséges előállításéra, az ezekkel kapott eredmények e- zonban még korántsem megnyugtatóak. A Karlsruhe-i III. Vízépítési Intézet ezzel kapcsolatos kutatási programja hozott már némi eredményt é3 várható, hogy ezekről 1974-ben közlemény jelenhet meg. *

Abból a célból, hogy egy árvízvédelmi tározócsoport működésének szimulálásához a feltételeket mielőbb megteremteük, u- gyanebben az Intézetben elektromos analógiás számológéppel is végeztek vizsgálatot.