Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

I. BEVEZETÉS

22

szemben (az 1.1. ébrén felül és alul tüntettük fel).

A célok és a kapcsolódások kombinációs lehetőségeit az 1.1 ábrán nyilak jelzik. E szerint pl. az ivóvizellátási (egycélú) egyedi tározó épp úgy lehetséges, mint az árvízvédelmi (egycé- lú) tározócsoport vagy az öntözési és vizerőhasznositási (többcélú) egyedi tározó vagy pedig a legkülönfélébb célkombináclót szolgáló (többcélú) tározócsoport. Az 1.1. ábrán egymással szemben - felül és alul ill. jobbról és balról - feltüntetett megjelölések kölcsönösen kizárják egymást.

1.5 A GYAKORLATTAL SZOROS KAPCS0UkT3\N LÉVŐ OLVASÓK TÁJÉKOZÓDÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSE

Az itt következő i.l, táblázat, amelynek célja a gyakor - lattal szoros kapcsolatban lévő olvasók tájékozódásának megkönnyítése, a tározók előbbi csoportositása szerint épül fel, A bal oszlopban találhatók az egyes problémák, amelyekkel az x- szel jelölt fejezetek foglalkoznak. Az x jel hiánya nem azt jelenti, hogy valamely eljárás nem alkalmazható a szóbanforgó probléma megoldására, hanem csak azt, hogy ezzel a problémával ebben a műben, amely a teljességre törekvés igénye nélkül készült, nem foglalkoztunk. így pl. nagyonis elképzelhető, hogy a dinamikus programozás (vi.1.3 szakasz) segitségóvel öntözőviz- tározót lehet tervezni. Minthogy azonban itt ezzel az esettel nem foglalkoztunk, nem is Jelöltük meg x-szel.

Az 1.1. táblázat 1.2 és II. pontjában csak kiválasztott példákat mutatunk be. A bemutatott eljárásokkal egész seregnyi további kombináció oldható meg. A tervezési módszernek különböző feladatok esetében való leghelyesebb megválasztásához a

VII.1.3 szakaszban találhatók szempontok.