Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

K

Kazán resztmetszete lehetővé teszi, hogy a K.-t úszó kavicselevátorral ürítsék. A rakodótér oldal­falainak hajlásszögét úgy határozzák meg, hogy arról kirakás közben a kavics a fenékre csússzon. A rakodótér fenekén hosszanti, 2—4 mm széles­ségű nyílások vannak. Ezeken keresztül a víz a kavicsból az uszály fenekébe csurog, ahonnan szivattyúval távolítják el. Kavitáció (helytelenül: űrképződés). Az a je­lenség, amelynek során a folyadék bizonyos pontjaiban a nyomás a pont hőmérsékletéhez tartozó telített folyadékgőz nyomása alá csök­ken. Ezeken a helyeken elemi nagyságú gőz­buborékok válnak ki, nagyobb buborékokká egyesülnek, majd a folyadék mozgása következ­tében olyan pontokba jutnak, amelyekben a nyomás a telített folyadékgőz nyomásánál na­gyobb. Itt a folyadékgőz hirtelen kicsapódik, és a környező folyadékrészecskék robbanásszerű jelenség kíséretében behatolnak a buborékokba. Ha ez a folyamat szilárd testek (szivattyúlapá­tok, turbinalapátok, csőfalak stb.) környezeté­ben játszódik le, a buborékokba behatoló fo­lyadékrészek megrongálják a szilárd anyagokat. A rongálás nagymértékű lehet; a K. hatása által az anyag szivacsszerűen lyukacsossá vál­hat. Ezért a K. elkerülésére törekednek. Vízgépekben, csővezetékekben keletkezik, ha az áramló folyadékban a helyi nyomás az adott hőmérsékleten telített vízgőz pyomása alá száll. Ekkor a folyadékban helyi gőzbuborékok kelet­keznek, melyek nagyobb nyomású pontra érve ismét cseppfolyóssá válnak és ütésszerűen össze­omlanak. Ha az összeomlás a vízáramon belül megy végbe, akkor káros hatása csak zaj és rázkódás keltésében jelentkezik. Ha azonban a K. a gép v. cső anyagát éri, erős, jellegzetes roncsolást is okozhat. A mechanikus eróziós hatást ma még teljesen nem tisztázott, egyidejű­leg fellépő korróziós folyamat is fokozza. K.-s üzemben a gépeket nem szabad járatni. Ha helyesen méretezett, az adott célra jól válasz­tott vízgép működésekor K.-s jelenségek (zaj, K.-s nyomok) mutatkoznak, akkor az üzemi rendellenességre utal (pl. szívómagasság növe­kedése, gereb, szívókosár eldugulása stb.). Kazán (gőzkazán). A tüzelőanyag elégetésére és az így felszabadult meleg felhasználásával gőztermelésre szolgáló berendezés. 379 A füstgáz melegét a K. fűtőfelületén adja át a víznek. Beépítése szerint megkülönböztetünk: befala­zott v. helyhez kötött (stabil) és félstabil (loko- mobil) K.-okat. Szerkezete szerint van: 1. Hengeres K. A legegyszerűbb K.-rendszer, egy v. több körülfalazott, zárt hengertestből áll. 2. Lángcsöves K. Ilyen a Cornwall- és a Lanca- shire-K. A nagy átmérőjű hengeres K.-ba 800—1000 mm 0-jű hullámos csőfallal készült Kavicsszűrős csőkul vízcsövek (Forrcsövek) Kazán

Next

/
Oldalképek
Tartalom