Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Z

Zuiderzee

A Z.-ot Ausztriában Kachletnak, az Al-Dunán kataraktának nevezik.

Zuiderzee [e.: züjderzé]. Az Északi-tenger 1300 körül édezvizű tóból keletkezett tengeröble Hollandia nyugati partján. 1927—1932 között 30 km hosszú gáttal elzárták a tengertől, majd polderekre osztva megkezdték kiszárítását és feltöltését (1932—1942). Területéből mintegy 220 000 ha-t mg.-i termeléssel, 125 000 ha-t pedig víztárolás céljaira hasznosítanak (Ijssel- tó). Kiszárítása Hollandia számára mintegy 10%-os területgyarapodást jelent.

872

Zúzalék. A szennyvíztisztításban a -*• biológiai csepegtetőtestek kitöltésére használt aprított bazalt v. kohóhabsalak, ritkábban andezit. Mészkő, tufa és kazánsalak Z.-ként nem építhető be. Koksz mint értékes tüzelőanyag alkalmazása e célra nem gazdaságos. A szemcsék átmérője 3—8 cm nagyságrendű. Felületükön alakul ki a biológiai hártya. (-»■ Zúzott kő)

Zúzmara -» Csapadék

Zúzott kő. A kőzetekből zúzással kapott adalékanyagnak 5 mm-nél nagyobb szemnagyságú része.

Zúzó véső. Kemény kőzetek bontására és vízfúrásban is használt -*■ fúrószerszám.