Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vonal 858 csőbe került folyadék viszonya a volumetrikus hatásfokot adja. A V. a rések gondos méretezésével és kivitelezésével csökkenthető. A szivattyú kopásával a V. növekszik. Vonal. 1. Egydimenziós geometriai alakzat; csak egy, a zérustól különböző mérete van. A V. a műszaki rajz alapeleme. Az építészeti rajzokon alkalmazható V.-ak vastagságával és fajtáival az MSZ 976, a gépészeti rajzokon alkalmazható V.-fajtákkal és V.-vastagságokkal az MSZ 6 foglalkozik. A V.-ak vastagsága műszaki rajzokon 1,2 mm-től 0,1 mm-ig változik. A gyakrabban alkalmazott V.-fajták a folytonos, a szaggatott és a kihagyásos V., valamint a pont-V., a kétpont-V., a pontozott V. és a szabad kézzel húzott V. Mindegyik V.-fajtának megvan az alkalmazási köre. Pl. folytonos V.-lal rajzolják a látható éleket, a kör-V.-akat, a méret-V.-at, a méret-segéd-V.-at stb. 2. (Távbeszélő-V.). A távbeszélő-állomások közötti, a hangfrekvenciákkal modulált áramok továbbítására szolgáló vezetékeknek és azok tartószerkezeteinek összefoglaló neve. A vízügyi távbeszélő-hálózat csak az egyes igazgatóságok területén összefüggő rendszer. A védgátak mentén kiépített távbeszélő V.-ak alkotják ennek a hálózatnak alapját. A hálózat V.-szakaszokból áll, amelyen belül az állomások közötti kapcsolat létesítése kapcsolóközpont nélkül lehetséges. Ezek egy részére az állomások párhuzamosan csatlakoznak, ezek a gátőri V.-szakaszok. Az olyan V.-szakaszt, amely egyik központból egy másik központba fut anélkül, hogy állomások csatlakoznának rá, közvetlen V.-szakasznak nevezzük. Minden V. két V.-ágból áll, az egyiket „Vonal l”-nek (VjJ, a másikat „Vonal 2”-nek (V2) nevezzük. A két V.-ág kiegészítése a harmadik V., amelyet a föld (F) mint vezető alkot. Vonalerózió Erózió Vonalfelvigyázó (telefonvonal-felvigyázó). A vízügyi távbeszélővonalak karbantartását végző, szakképzett dolgozó. Munkaterülete a V.-i körzet, amelynek terjedelme 60—100 km oszlopsor. Vonalszakasz-egyenérték -*■ Hajózási tel- j esi tménymutatók Vonalválasztós telefon. Több állomás ösz- szekapcsolásának egyik egyszerű módja, amelyet a hívó fél hoz létre, harmadik személy közreműködése nélkül. A V.-nál minden készülék egyik szorítóját egy közös vezetékre kötik, ezenkívül minden olyan állomáshoz vezetéket húznak, amellyel kapcsolatot akarnak létesíteni. A készülék másik szorítóját annak az állomásnak a vezetékével hozzák kapcsolatba, amellyel beszélni kívánnak. Vonalvezetés. Az árvízvédelmi vonal (töltések, árvízvédelmi falak, -*■ véderdők, műtárgyak stb.) helyének és magassági viszonyainak megállapítása, melyet a terveken rögzítenek és a helyszínen kiviteleznek. A V.-t mind vízszintes, mind magassági vonatkozásban a biztonság és gazdaságosság szempontjainak figyelembevételével kell meghatározni. A jó vona- lozású védővonal az árvizek és jég zavartalan levezetését biztosítja, építésének, fenntartásának és árvíz alatti védelmének költségei pedig minimálisak. (-<- Töltés, Védgát) Vonóvedres felszerelés -*■ Forgókotró Vonta Hajóvonat Vontatási ellenállás. A hajók mozgatásakor föllépő súrlódási és hullámellenállás. Nagysága a víz és a hajótest relatív sebességével egyenes, a vízmélységgel fordított arányban nő. Az egyes hajótípusok V.-át — mely a hajótest szerkezeti kialakítására jellemző — álló vizű, változtatható mélységű hajóvontató csatornában kismintakísérletekkel határozzák meg. Vontatmány Hajó vonat Vontató (traktor). A mg.-i nagyüzemben, valamint az építőiparban használt erőgép. Az építőiparban a földmunka alaperőgépeként használatos. Két nagy csoportra, a kerekes, valamint a lánctalpas F.-kra osztható. Vontatóerő. A hajóvonat -► vontatási ellenállásának leküzdésére szükséges erő. Vontatóhajó. Az uszályok és más úszóművek vontatására épített géphajó. Vontatóhajó
