Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vízmérlegsor Vízméréstan (hidrometria). A nyugvó, valamint a mozgó vizet jellemző mennyiségek mérésével foglalkozó tudomány. A V. körébe tartoznak a vizet magába foglaló meder nagyságára, alakjára, anyagára, a víz által szállított hordaÖntöltvas vízmérce lék mennyiségére és minőségére vonatkozó mérések is. A V. főbb részei: a vízállások megfigyelése, a medrek geometriai jellemzőire vonatkozó mérések, a víz sebességének, hozamának, hordalékjellemzőinek mérése, a hullámmegfigyelések és a talajvíz jellemzőinek (szintjének, sebességének stb.) mérése. (— Vízrajz) Vízmérleg. 1. A vízháztartási, hidrológiai és a vízgazdálkodási mérleg gyűjtőneve. 2. A vízkészlet-gazdálkodásban -*■ Vízgazdálkodási mérleg. Vízmérlegábra (vízkészlet-gazdálkodási diagram, vízgazdálkodási ábra). A rendszerint táblázatosán készülő vízgazdálkodási mérleg fő adatait, ill. eredményeit összefoglaló ábra. A V. a vízkészlet-gazdálkodás fontos és eredményes segédeszköze, mert áttekintést ad a vízgazdálkodási mérlegben fölsorakoztatott adatok sokszor szövevényes kapcsolatairól, ezzel a mérleg készítőjét óvja a durva hibáktól, és a vízgazdálkodási mérleg eredményét hozzáférhetőbbé teszi a részletekben elmélyülni nem szándékozó használók számára is, továbbá a -» vízmérlegsorok összehasonlító szemléltetését is lehetővé teszi. A különféle V.-k közül elsősorban a vonaldiagramokat a -*• vízgazdálkodási hosszszelvények és a -*• vízgazdálkodási idősorok ábrázolására, a sávdiagramokat az összesítő vízmérlegek ábrázolására (-► Shankey-diagram), a kartogramokat és a kar to diagramokat a vízgazdálkodási mérlegek területi sorainak ábrázolására alkalmazzák. Vízmérlegek területi sora ->- Vízmérlegsor Vízmérlegelemek. A vízgazdálkodási mérlegben szereplő mennyiségek (vízhozamok). A magyar vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban általában a következő V.-et különböztetik meg, ill. veszik figyelembe: redukált természetes vízkészlet, -» tárolt többlet, szennyvíz és használt víz, bányavíz, átkönyvelt víz (-*- vízkészlet átkönyvelés), -*- ivóvízigény, — ipari vízigény, -*■ öntözővízigény, halgazdasági vízigény. A vízgazdálkodási mérleg készítésekor a V.-et célszerűen két csoportba osztják. E csoportok alkotják a -* vízmérlegkarokat. Vízmérlegidősor -*■ Vízmérlegsor Vízmérlegkar. A — vízgazdálkodási mérlegben összemért két mennyiség (hasznosítható vízkészlet, vízigény) közül az egyik. Vízmérlegmutató. A — vízgazdálkodási mérleg eredményét kifejező szám. A jelenlegi hazai gyakorlat a V.-nak két fajtáját alkalmazza: a szabad vízkészlet, ill. vízhiány, valamint a hasznosítható vízkészlet és a vízigény különbsége; a vízkészlet kihasználtsága a vízigény és a hasznosítható vízkészlet hányadosa. A V. valóságos értéke a terület és az idő függvénye, a vízgazdálkodási mérleg pedig — célszerű elhanyagolásokkal — ebből a függvényből csak egy-két jellemző értéket ragad ki. Emellett a vízmérleg szerkesztése (elsősorban a vízmérlegkarok értelmezése) megállapodásszerű elhatározásoktól függ. Ezen okokból a V.-k elméleti értékeknek tekinthetők. Vízmérlegsor. Több, valamilyen szempontból összetartozó összesítő vízmérleg együttese, ill. rendszere. Ha a V.-t véges számú összesítő vízmérleg alkotja, diszkrét F.-nak, ha pedig végtelen sok — összesítő vízmérleg alkotja, folytonos F.-ról beszélünk. Ugyanarra a vízgazdálkodási egységre, de 833
