Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Vízalkatrész 788 Vízalkatrész. A természetes vizekben és a szennyvizekben oldott szerves és szervetlen vegyületek és ionok. (-* Víz szervesanyag-tar- talma, ->- Víz szervetlenanyag-tartalma) Vízanalitika (vízelemzés). A vízben oldott vagy lebegő anyagok minőségi és mennyiségi meghatározása a minőségi elemzés, meny- nyiségi elemzés és műszeres elemzés módszereivel. A Y. — kiegészítve a víz bakteriológiai és biológiai vizsgálatával — teszi lehetővé a vizek osztályozását felhasználhatóságuk szempontjából. A V. ezenkívül fontos segédtudománya több más tudományágnak (geológia, agrokémia stb.). Vízanalitikai vizsgálatok Vízminta Vízágyú. 1. A víz mozgási energiáját anyagtermelésre, anyagfejtésre felhasználó berendezés. Csúszótalpra szerelt alsó könyökcsőből, az ehhez csatlakozó felső könyökcsőből, a gömb- csuklósan kapcsolódó sugárcsőből, az ennek végén levő fúvókából, valamint a nagynyomású szivattyúból és a mozgatóberendezésből áll. A fúvókából nagy sebességgel kilépő 7—12 atm nyomású vízsugár a fejtendő anyagot alámossa, Vízágyú az anyagfal leszakad, és felhígulva zagyként elszállítható. Alkalmazása ott célszerű, ahol sok víz áll rendelkezésre. 2. Esőztető öntözőberendezés, amely a mozgó erőgépre szerelt, ill. hozzákapcsolt szivattyúval fölemelt öntözővizet nagy hatósugarú szórófejjel, ill. szórófejekkel szórja szét az öntözendő területre. A szórófejeket közvetlenül a szivattyú nyomócsövére szerelik. Vízállás. A vízfolyás vagy állóvíz mindenkori vízszintjének magassága valamely alkalmasan választott pont, esetleg a tenger nyugalmi szintje fölött. Mérésére általában a mederben levert oszlopon, pilléren vagy a partoldalban elhelyezett beosztott léc, vízmérce szolgál, és a V.-t a beosztás zéruspontjára vonatkoztatjuk. A vízállás (h) időbeni (t) változása a vízfolyás egy szelvényében A V. általában pozitív, de ha a zéruspont alatti kisvizek is előfordulnak, negatív is lehet. Általában naponta egyszer vagy kétszer észlelik. Ott, ahol a V. gyorsan vagy szeszélyesen változik, sűrűbb észlelés helyett rajzoló vízmércét alkalmaznak. Fontosabb vízfolyásaink napi V.-ait és változásukat a -«- napi vízjárási térkép tartalmazza. Vízállás-távjelző. Elektromos működésű rajzoló vízmérce, mely ellenállás-változáson (AEGIR-készülék), impulzusadáson (METRA-, Úszóvá lműködtetett vízállás-távjelző 1. úszó, 2. áttételi mű, 3. adó, 4. távvezeték OTT-készülék) alapszik. Vízfolyás, tó, tároló, csatorna változó vízszintjének távolsági jelzésére szolgál. Vízálló csengő. A vízügyi távbeszélő-állomásokon az épületen kívül alkalmazott jelzőcsengő. (-► Jelzőberendezés) Vízáramlás. 1. Nagyobb víztömegekben gyakorlatilag jól elkülöníthető sávok (áramlatok), amelyekben a sebesség a tágabb környezet sebességeihez képest jelentékenyen különbözik. Ilyenek a különféle tengeráramlások, a tavakon
