Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Victaulic-csökötés 780 Victaulic-csökötés [e.: viktaulik], Bármely anyagú csőfajtához — beleértve a műanyag csö­veket is — alkalmazható. Kétrészű öntöttvas Victaulic-csökötés hüvelyében a különleges kiképzésű gumigyűrű a sima végű csövek között megbízható kapcso­latot létesít (öntömítés). Csőkötések) Viczián Ede (1872—1931) mérnök, az FM Vízrajzi Osztályának munkatársa, 1919-től ve­zetője, majd 1928-tól a Vízügyi Szolgálat ve­zetője. Mo. vízerőinek felmérésével nemzetközi viszonylatban is úttörő munkát végzett a víz- erőhasznosítás előkészítése terén. (Magyaror­szág vízerői. Bp. 1905.) 1909-től a soroksári Duna-ág szabályozásának tervezője és vezetője. V-idom -► Csőidomok, Áttoló Vierendeel-tartó. Speciális, ferde rudak nélküli, sokszoros keretes főtartórendszer. Esz­tétikus megjelenése, áramlástanilag kedvező tu­lajdonságai miatt a vízépítési vasszerkezetek­nél elterjedten használják. Vihar dagály (özönár). A szökőár és a tartós, erős szél együttes hatására keletkezett, igen magas, gyakran nagyon pusztító dagály. Viharlámpa Világítóeszközök Viktória-tó Világ nagyobb tavai Világítóeszközök. Az árvízvédekezésnél az árvízvédelmi vonalnak éjszakai megvilágításá­hoz, a veszélyes jelenségek felkutatásához, meg­Világítóeszközök figyeléséhez, a szükséges munkák elvégzéséhez használt eszközök, amelyeket árvízvédekezésnél használunk. Üzemanyaguk szerint lehetnek: elektromos iizeműek: szárazelemmel működő zseb­lámpa, akkumulátoros kézilámpa, aggregátor­hoz vagy hálózatra kapcsolt izzólámpák; petró- leumüzeműek: viharlámpa, bádoglámpa, petró­leumfáklya, valamint petróleumgázzal működő Maxim-lámpa; stearin és paraffin anyagúak: gyer- tyás bádoglámpa és paraffin-fáklya, végül aceti­léngázzal működő karbidlámpa és karbidfáklya. Világ nagyobb folyói. A folyó nagyságát, a hosszúság mellett, a vízgyűjtő terület nagy­sága, valamint a vízhozam is jellemzi. A nagy­ságrendi besorolásban a nagyobb vízgyűjtő te­rülettel bíró folyó megelőzheti a nagyobb hosz- szúságú, de kisebb vízhozamú folyót. Két, csak­nem azonos vízgyűjtő területű folyó nagyság­rendjét a vízgyűjtőre lehulló évi csapadékmeny- nyiség nagyságától és megoszlási arányától füg­gően, a nagyobb vízhozam alapján állapítják meg. A V.-t tartalmazó kimutatásban (1.781. old.) csak a hosszúság és a vízgyűjtő terület adatait kö­zöljük, mindenütt, mivel több folyó vízhozamá­nak adatai nem ismeretesek, ill. bizonytalanok. Világ nagyobb szigetei 1. 782. old. Világ nagyobb tavai. A tavak nagyság- rendi elbírálásának alapja a víztükörfelület ki­terjedése és a vízmélység. A vízfelület területe a tó -+■ vízjárása szerint változó; ez a változás jelentős lehet. így pl. az Ilmeny-tó vízfelületé­nek nagysága 610 és 2100 km2 között változik. A V.-t és jellemző adataikat a 783. oldali kimutatás tartalmazza. A nagyobb mértékben ingadozó vízállások esetében a vízfelület nagy­ságát a két szélső érték jelzi. Ahol csak a közepes vízmélység ismeretes, ott a közölt számadat után (köz.) rövidítés olvasható. A nem ismert adat helyén kérdőjel (?) van. Világ nagyobb víztározói 1. 784. old. Világtenger ->- Óceán Világtengerek vízháztartása. Jellemző rá a párolgásnak a csapadék fölötti túlsúlya. A különbségből adódó hiányt a szárazföldekről lefolyó vízmennyiség pótolja. A világtenger és főbb medencéinek átlagos vízforgalmát a 782. oldalon levő táblázatban feltüntetett adatok jellemzik. Villamos ellenállásmérés Geofizikai el­járások Villamosenergia-rendszer. Nagyobb terü­leten a villamos erőműveket egymással és a fogyasztókkal összekötő, ún. együttműködő hálózat, melynek fő elemei: a tápláló erőművek, az energiát elosztó alállomások, az előbbieket egy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom