Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

működésének szabályozására (automatikusan vagy kézi erővel távműködtetve) szolgál. (-*■ Diszpécserasztal)

Védekezés a vizek kártétele ellen. A vizek különféle kártételeinek elhárítására, ill. a károk megelőzésére irányuló tevékenységek ösz- szessége. A V. a vízgazdálkodás egyik fő feladata. A vizek által okozott károknak és az ezekkel kapcsolatos védelmi céloknak megfelelően a védekezés irányulhat: a) a víz romboló ereje (a káros nagyvizek, erózió, a mederelfajulást előidéző hatások stb.) és b) a fölösleges, káros mennyiségű és minőségű víz elleni védekezésre, ill. az általuk okozott károk ellen és ezek megelőzésére. A védekezés mint a vízgazdálkodás egyik része, az említett célok elérése érdekében végzett műszaki beavatkozások (->- Vízimunka) és művek (->- Vízi létesítmények), ill. tevékenységek útján valósul meg. Ilyenek: árvízvédelem és folyószabályozás, belvízvédelem (újabban helyesen: belvízgazdálkodás), vízrendezés (talajvédelem, kisvízfolyás-rendezés stb.). A V. ritkábban az -» érdekeltek (gazdálkodó szervek, települések, ingatlantulajdonos állampolgárok stb.) saját közvetlen igényeit szolgáló vízimunkák útján is megvalósul (pl. üzemen belüli vízrendezés, egy-egy üzem vagy település saját maga által ellátott védelme stb.); általában szervezett közfeladat, amelyet a vízgazdálkodási feladatok ellátására létesített szervezetek látnak el.

A védekezés ez utóbbi, szervezett közfeladat formájában a műszaki tartalmát illetően két irányú: a) részben megelőző védelem (védelmi művek építése, fenntartása, bővítése stb.), és b) részben aktív védekezés közvetlen veszély idején. A végrehajtás szervezeti kereteit illetőleg pedig a szervezett védekezés: a) árvíz- és belvízvédelem, ill. védekezés, amely az árvízvédelmi fő védővonalakon és a belvízrendszerek főművein a vízügyi szervek feladata (kivéve a -*■ saját szervezettel védekező városok műveit, amelyeken a védekezés tanácsi feladat, de ez is szerves része az egységes árvíz- és belvízvédekezésnek); és b) a helyi vízrendezés (megelőző védelem) és vízkárelhárítás (akut védekezés), amely a tanácsok, ill. a -*■ tanácsi vízügyi szakigazgatási szervek feladata.

Az aktív (akut) védekezés — a tevékenység tartalmát tekintve — mindkét területen ismét elkülönül: a) műszaki tevékenységre (magának a védekezésnek az irányítására és műszaki eszközökkel, ill. intézkedésekkel való folytatására) és b) államigazgatási feladatokra (a veszélyezteVédekezés a vizek kártétele ellen 776

tett terület kiürítése, a mentés, a visszatelepítés, a rendfenntartás, közerő megszervezése, élelmezés stb.); e két feladatnak a védekezés során, egymással szoros összhangban kell megvalósulnia. A védekezés egységes folyamatának irányítása részben országos (az OVH elnöke, rendkívüli — készültség esetén az árvízvédekezési kormánybiztosság, különösen nagy veszély esetén az -*■ árvízvédekezési kormánybizottság által), részben területi (a helyi védelem vezetője által ellátott) feladat. (-*- Területi bizottság).

A megelőző védelem céljait szolgáló, valamint a vízrendezési és az egyéb e körbe tartozó vízimunkák és vízi létesítmények vízjogi engedélyezési kötelezettség alá esnek.

Védekezéshez igénybe vett eszközök és szolgáltatások elszámolása. A Pénzügyminisztérium és az OVH rendelkezései szerint minden védekezésben használt anyag, eszköz, szolgáltatás nyilvántartása és megtérítése.

Az átadott anyagok, munkaeszközök és fölszerelések — az állóeszközök kivételével — az átvevő szerv tulajdonába mennek át; ellenértékűket az átvevő megtéríti. Nem kerülnek az átvevő tulajdonába azok a különleges anyagok, amelyeket az átadó szerv a felügyeleti hatóság igazolásával mint nélkülözhetetleneket visszakér. Visszaigényelhetők a védekezéshez fel nem használt munkaeszközök és fölszerelések is. A használt állóeszközöket védekezés után mindig vissza kell adni. A magánosoktól átvett anyag, munkaeszköz, fölszerelés értékét a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága kijelölt szakértő becslése után állapítja meg, ha ezeknek megállapított hatósági áruk nincs.

Védelemvezető. A vizek kártétele elleni védekezés közvetlen területi műszaki irányítását (vezetését) ellátó felelős műszaki személy. A központi V. az árvíz és belvíz elleni védekezés idején országos viszonylatban az OVH elnöke, területi viszonylatban a védekező vízügyi igazgatóság igazgatója, ill. esetenként az árvízvédekezési kormánybiztos által kirendelt megbízott (Vt. vhr. 83. §); helyi vízkárelhárítás esetében a helyi tanács vízügyi szakigazgatási szervének vezetője, ill. különleges felkészültséget igénylő védekezéskor a felsőbb tanács végrehajtó bizottsága, szükség esetén a vízügyi igazgatóság által kirendelt műszaki irányító. (->- Védekezés a vizek kártétele ellen)

Védelmi biztonsági készlet. Az árvíz- és belvízvédekezési, valamint a helyi vízkárelhárítási munkák azonnali megindításához szükséges legfontosabb védelmi eszközök és anyagok (pátrialemez, zsákok, műanyagfóliák stb.) bizton-