Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Ü

Üzemi víz készlet-gazdálkodás) vízmennyiséggel való üze­men belüli tervszerű és takarékos gazdálkodás. Az állam közvetlen feladatkörébe tartozó víz- gazdálkodással szemben az Ü. az üzem terme­lési tevékenységének az a szerves része, amely a vízre mint az egyik termelési feltétel biztosí­tására irányul, a technológiailag indokolt víz­normák, a friss víz felhasználását csökkentő, az üzemen belüli ismételt vízfelhasználást lehetővé tevő eljárások (víz-visszaforgatás) alkalmazásá­val. A -*■ víztakarékosság kötelező előírásai folytán azonban az Ü. a szélesebb értelemben vett vízgazdálkodásra is közvetlen hatással van. Az Ü. feladatait a -*■ vízgazdálkodási felelős látja el. Üzemi csatornázás. A gyárakban, üzemek­ben a technológiai folyamatok során keletkezett ipari, a munkásjóléti intézményekből származó házi szennyvizek, az üzem területére hullott csapadékvizek összegyűjtése és elvezetése a szennyvíztisztító berendezéshez, ill. a befoga­dóba. Üzemi földelés Földelés Üzemi fürdők (munkásfürdők). Nagy ipar­telepeken, gyárakban, újabban már kisebb üzemekben is a dolgozók munka utáni tisztál­kodására épített fürdők. Az Ü. rendszerint zuhanyfürdők. Üzemi-gazdasági hatékonyság -* Gazda­sági hatékonyság Üzemi hatásfok. Olyan O-nál nagyobb, 1-nél kisebb mutatószám, amely alkalmas arra, hogy segítségével értékelni lehessen valamely műszaki létesítmény üzemének és eredményes­ségének színvonalát. Mg.-i vízszolgáltató rend­szerek üzemi eredményességének mérésére Ü.- rendszert alkalmaznak. Üzemi nyomás. 1. (hálózati nyomás). A víz­vezetéki csőhálózatban uralkodó nyomás, ame­lyet általában a szivattyúk állítanak elő, ill. azok állásakor a magaslati tároló hidrosztatikai nyomása biztosít. Legkisebb mértékét az hatá­rozza meg, hogy a legkedvezőtlenebb fekvésű, tehát a víztermelő teleptől, ill. magaslati me­dencétől legtávolabb v. legmagasabban fekvő fogyasztóhelyen is biztonságos legyen a víz­szolgáltatás (5 m vízoszlopnyomás), ill. az épü­letek tetővonala fölött előírt tűzoltási magasság meglegyen. Az U. felső határértékét a csőveze­tékek, különösen pedig a szerelvények, fogyasz­tókészülékek nyomástűrése szabja meg, ez városi vízművekben legföljebb 5—6 att. Ha az ellátott terület terepszintkülönbsége következ­tében a mély fekvésű városrészeken a megen­gedettnél nagyobb Ü. adódnék, a városi vízmű csőhálózatát ellátási övezetekre (nyomásövezetekre) osztják fel. Két övezet között átemelő szivattyú­telep teremti meg az összeköttetést. A vízművek csőhálózatának övezetekre bontásakor a dom­borzati viszonyokra és az általános beépítési magasságra kell figyelemmel lenni; toronyházak és más, kiemelkedő épületek ellátását nyomás­fokozóval kell biztosítani. 2. A nyomás alatt működő öntözőberendezé­sekben a rendszeres üzemeléshez szükséges nyomásérték. Az öntözőberendezés minden szer­kezeti elemének Ü.-a különböző értékű. Leg­nagyobb a szivattyús gépcsoporté, legkisebb a legtávolabb üzemelő szórófejé. Üzemi pH-mérő. A változó pH-értékű nyers vizek tisztítási folyamataiban használt műszer; mivel a tisztítás hatékonyságát a pH­763 Üzemi pH-mérö 1. kalomcl-clektróda, 2. telített KCl-oldat, 3. finom porózus porcelántest, 4. ellenállás-hőmérő (hőmérséklet kompenzáló), 5. antimon-elektróda (masszív pálca), 6. kefegépezet, 7. meghajtó­motor érték szabja meg, a pH-érték változásait folya­matosan figyelni kell. Az Ü. folyamatosan mérő műszer, és adagolási folyamatokat is vezérelhet. Üzemi szakasz -»- Szórófej jelleggörbéje Üzemi szennyvíz -» Ipari szennyvíz Üzemi szennyvíztisztító berendezések. Az Ü. nagy része azonos a városi szennyvizek tisztításához alkalmazott berendezésekkel. Ezek: rácsok, szűrők, sziták, homok-, törmelék-, zsír-, olaj-, kátrány-, hab-, rost- stb. fogók, oldó­medencék, egy- és kétszintes ülepítők, elő- és utóülepítők, biológiai csepegtetőtestek, eleven iszapos berendezések, rothasztok, oxidációs és halastavak, öntözőberendezések, fertőtlenítők, iszapszárítók, szikkasztók, semlegesítők. Irodalom. Nagy L. D.: Szennyvíztisztító berendezések és csa­tornahálózatok. Bp. 1959. Üzemi víz. Az ipari termelési folyamatokhoz közvetlenül használt víz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom