Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Ü
Ürítő A víz tisztítására ép alt Ü.-ket az általában zárt csarnokban helyezik el, mert napfény hatására a vízben algaképződés indul meg. Az üle- pítés folyamatát a téli fagy és a szeles idő is károsan befolyásolja. A szennyvíztisztításban alkalmazott Ü.-k általában nyitott helyen épülnek, mert ezek működését az időjárási viszonyok számottevően nem befolyásolják. Az Ü.-k a víz folyási iránya szerint a következő csoportokra oszthatók: vízszintes átfolyású, ezen belül hosszanti és sugárirányú, továbbá függőleges átfolyású medencék. A hosszanti átfolyású Ü.-k téglalap alaprajzúak, bennük a víz v. szennyvíz a hosszabb oldallal párhuzamosan folyik végig. A kiülepített anyag eltávolításáról kotrószerkezettel, ill. a fenék lejtős kiképzésével és elvezetőcső építésével kell gondoskodni. A sugárirányú átfolyású Ü.-kben a víz v. szennyvíz vízszintes irányban a középen bevezetett csőből a medence szélei felé áramlik, ahol körvályún át távozik. Elterjedt típusa a Dorr-me- dence, amelyben a keletkező iszapot forgó kotrószerkezet tereli az iszapgyűjtő zsompba, ahonnan az időszakosan leereszthető, ill. kiszivattyúzható. A függőleges átfolyású Ü.-k, más néven dort- mundi-medencék a víztisztítás és a mechanikai szennyvíztisztítás műtárgyai. A víz e medencékben alulról fölfelé áramlik. Az iszap a kúpos alsó medencerészben gyűlik össze. A műtárgyat a nagy mélység miatt nem mindenütt lehet megfelelően alapozni. Mo.-on leggyakrabban a szennyvíztisztító telepeken utóülepítőként építik. A szennyvíztisztításban alkalmazott Ü.-k az ismertetett osztályozáson kívül szerkezeti kialakítás, ill. működésük szerint lehetnek egyszintes és kétszintes szennyvíz-Ü.-k. Ezeket általában friss vizű t/.-knek nevezik, mert bennük a szennyvíz még a rothadási folyamat megindulása előtt áthalad, vagyis gyakorlatilag frissen átfolyik. Az ülepítési idő 1—2 óra, eközben a gazdaságosan kiülepíthető szerves szennyeződés kiválik és leülepszik. Ülepítőtartály. Függőleges átfolyású, útépítés céljaira létesített, vaslemezből, esetleg vasbetonból készült hengerszerű kazán. Ülepítőtároló. A ->- visszatartó medencével azonos rendeltetésű, különleges szerkezetű csatornázási műtárgy. A tárolótér túlfolyós elrendezésű. A száraz idei szennyvizek akadály nélkül lefolynak, záporok esetén azonban a kivezető csatorna csak a szelvényének megfelelő mennyiségű vizet vezeti el, a többi az Ü.-ban visszaduzzad, és a túlfolyó magasságát elérve azon keresztül távozik. Ülepítőtér. A kétszintes ülepítőmedencék felső részén a szennyvíz áthaladására és a benne levő iszap kiülepítésére kiképzett medencerész. Alatta az iszaprothasztó tér foglal helyet. Ü. az egyszintes ülepítőmedencék teljes térfogata is. Ülőfürdő. Fürdés -*■ ülőkádban. A -*■ félfürdő és a -<• sósfürdő kiszolgálásának elterjedt módja. Helytakarékosság miatt az ülőkácldal fölszerelt fürdőszobás lakásokban tisztasági fürdőként is használják. Ülőkád. A fürdőkádnál kisebb méretű kád, amelyet kis alapterületű fürdőszobában szerelnek föl. Vízellátása azonos a -► fürdőkádéval. (-*- Ülőfürdő) Üreg -*■ Víz elhelyezkedése a földkéregben Üregelődés. Valamely építmény alatt, rendszerint valamilyen rejtett szivárgás okozta talajkimosás következtében a talajban keletkezett üreg. Injektálással szoktak ellene védekezni. Üreges fúrórudazat Fúrórudazat Üreges—járatos kőzetek -*■ Víz elhelyezkedése a földkéregben Üresjárás. Az erő- és munkagépek terhelés nélküli üzemállapota, melyben a gép csak a saját veszteségeinek fedezéséhez szükséges teljesítményt veszi fel. Ürgecsapda. A töltés testében (gáttestben) fészkelő, járataikkal a töltés (gáttest) vízzárását veszélyeztető állatok elfogására szolgáló önműködő szerkezet. Ürgödör Pöcegödör Ürítő. A vízvezeték-hálózat legmélyebb partjain összegyűlt hordalék eltávolítására szolgáló -*■ csőszerelvény. Az Ü.-szerkezet nagyobb 0-jű csövek esetében tolózár, kisebb 0-jű csövek 761 Csőürítő berendezés
