Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Ü
Üdítő öntözés -*■ Frissítő öntözés Üdülőhelyi vízmű — Vízmű Ügyelet. Az OVH-ban, a vízügyi igazgatóságokon, a tanácsoknál, társulatoknál stb. árvíz v. belvíz idején rendszeresített éjjel-nappali v. csak nappali műszaki készenléti szolgálat, elsőfokú árvízvédelmi készültség esetében többnyire csak telefonügyelet. Célja: jelentések, utasítások vétele, ill. továbbítása és naplóban való rögzítése. (-*- Védekezés a vizek kártétele ellen) Ügyeleti díj. A biztonsági őrszolgálatra berendelt dolgozókat — tekintet nélkül munkakörükre — az őrszolgálat minden 8 órájára megillető egységes bérösszeg. A díjazás után semmiféle pótlék nem számolható fel. Üledék. A tengerből, folyóvízből, levegőből, jégárból lerakodott, leülepedett kőzetanyag. Az Ü.-ből a kőzetté válás során lesz Ü-es -kőzet. A vizekben — a gyorsan folyó vizek kivételével — szervetlen v. szerves eredetű U. halmozódik fel, mely a vízben képződő (autochton) v. idegenből odasodort (allochton) anyagokból áll. Minél nagyobb az üledék szervesanyagtartalma, annál gazdagabb tápanyagban a tó. (->- Ävja, ->- Dy, Förna, -+■ Gyttja, Tavikréta) Üledékes kőzet. A kőzetek a felszínen a külső földtani erők hatására elmállanak, elpusztulnak. Az elmállott kőzettörmeléket ugyancsak a külső földtani erők (víz, szél, jég) elszállítják, lerakják, majd nagyobb tömegben felhalmozódva a tengermedencékben, tavakban v. a szárazföldön új kőzetté válnak. Ezek az Ü.-ek. Keletkezési körülményeik alapján törmelékes, vegyi és szerves eredetű üledékeket, ill. Ü.- eket különböztetnek meg. A törmelékes (klasztikus) kőzetek a mállás folyamán keletkezett törmelékekből állnak, melyek hosszabb-rövidebb szállítás után leülepedtek. Szemcsenagyság szerint durva (kavics), homokos (homok) és agyagos (agyag) üledékeket különböztetünk meg, melyekből a kőzetté válás során konglomerátum, homokkő, ill. palás agyag jön létre. A vegyi (kémiai) Ü.-ek az oldott állapotban levő mállási termékekből válnak ki. Ezek meszes (mészkő), kovás (hidrokvarcit), vasas (gyepvasérc), mangános (karbonátos mangánérc), bepárolgási (kősó) üledékek és Ü.-ek, valamint maradék üledékek (bauxit) lehetnek. A szerves eredetű Ü.-ek a növényi és állati szervezetek tömeges felhalmozódásával, ill. közreműködésével, bonyolult kőzetté válási folyamatok révén keletkeztek. Nem éghetők: a meszes (nummuliteszes mészkő), a foszfátos (guanó) és kovás (kovaföld) Ü.-ek; éghetők: a kőszénféleségek, a földgáz, a kőolaj. Üledékösszlet. Üledékekből v. üledékes kőzetekből álló rétegösszlet. Üledékvíz Felszín alatti vizek Ülepedés. Olyan anyagok (testek) mozgása folyadékban, a nehézségi erő és a folyadék által az anyagokra (a testekre) kifejtett nyomások hatására, amelyeknek fajsúlya a folyadék fajsúlyától különböző. Szűkebb értelemben csak akkor beszélnek Ü.-ről, ha a folyadékban mozgó anyag fajsúlya nagyobb, mint a folyadéké. Ha kisebb, a test a folyadékban emelkedik. Az ülepedő test mindaddig gyorsul, amíg a folyadéknak a testre ható nyomása egyenlő nem lesz a test súlyával (vagyis amíg be nem következik a dinamikai egyensúlyi állapot). Az Ü. egyik 49*
