Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

U

U alakú csőhálózati rendszer. A csőhálózat olyan elrendezése, amelyben a fővezeték a terület hosszirányára merőlegesen halad. A mellékvezetékeket a rajta elhelyezett vízkivételi csapokra, a terület hosszanti oldalával párhuzamosan helyezik el. Abban az esetben alkalmazzák, ha a terület hossza kisebb, mint a szélesség kétszerese.

Udvari csap. Régi házak udvarán, vízvezetékkel nem rendelkező lakásokban a lakók részére fölszerelt közös csapolóhely.

Ugráló hordalékmozgás. Átmeneti mozgásállapot a görgetett, valamint a lebegtetett hordalék mozgása között; a hordalékszemek hol gördülve, hol kisebb-nagyobb ugrásokkal lebegtetve haladnak.

Ugró. A csatornában a vízfolyás ellenében fekvő bukó, amelyet akkor építenek, ha a betorkolló csatorna fenékszintje a befogadó csatorna fenékszintjénél mélyebben fekszik. Mértéke a két csatornafenék közti relatív magasságkülönbség (cm). Gravitációs szennyvízcsatorna-hálózatban a lerakódások veszélye miatt kerülni kell.

Ugrómedence. Az ugróhely magasságától függően, megfelelő mélységben kialakított úszómedence. A helyszükséglet és a költségek csökkentése céljából egyesített verseny- és U. is építhető, amelynek méretei a mindkét műtárgyra előírt föltételeket kielégítik.

Ugróréteg -*■ Metalimnion

Ugrótorony. Az uszodák, -*■ strandfürdők — ugrómedencéje fölé ferdén benyúló v. függőleges acél-, újabban vasbeton szerkezet, amelyről a különböző szintű ugródeszkák másmás hosszban nyúlnak a vízszint fölé.

Új-harmadidőszak Harmadidőszak Újonnan keletkezett sziget. Az a vízből állandóan kiemelkedő terület, amely — akár a vízfolyás természetes munkájának, akár mesterséges beavatkozás eredményeképpen —- 1960. május 1. napját [a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybelépését] követően jött létre (Vt. 17. §, vhr. 43. §). Az U. megtartása v. eltávolítása felől folyamszabályozási szempontból az illetékes vízügyi szerv dönt. Ezért már a Ptk. 168. §-a úgy rendelkezett, hogy az U. állami tulajdonban van — szemben a korábban keletkezett, sokszor már betelepített, ill. művelés alá vont szigetekkel —• (innen az időpont), arra tehát más részéről tulajdonjog nem szerezhető.

Ultrahangos csírátlanítás Csírátlanítás Ultrahangos mélységmérés. A mederfölvétel és a sekély vízi hajóközlekedés mérési módszere, ahol az ultrahangnak a fenékről való visszaverődési idejét mérik, és a mélységet ebből határozzák meg. (Használják a tengeri halászatban halcsoportok kimutatására is.) Műszere az: echolot és az echográf. Az ultrahangot piezoelektromos v. magnetostrikciós fejjel gerjesztik. (—- Mélységmérés)

Ultrahangos mélységmérő Echográf Ultrahangos vízhozammérés. A vízfolyás energiáját — veszteség nélkül — folyamatosan mérő módszer. A — ferdén irányított — hang a vízfolyásban oda-vissza azonos utat tesz meg, de a vízfolyás sebessége miatt nem azonos idő alatt. Az út, az időkülönbség és a hang terjedési sebességének ismeretében a víz középsebessége számítható, ill. hitelesítés után a vízhozam közvetlenül leolvasható. Főleg zárt turbinacsatornákban alkalmazzák.