Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

T

Tőzeg irányú T., ill. vető. Mo. területére az ÉK—- DNy-i irányú hosszanti (v. fő) és az ÉNy—DK-i irányú haránt- (kereszt- v. mellék-) T.-ek, ill. vetők jellemzők. Töréses hegység -► Röghegység Törési hullám. Meredek homlokú haladó hullám. Törés menti forrás Forrás Törésmutató -► Refraktometria Töréspont -*• Eséstörés, Töréspontklóro­zás Töréspontklórozás. A túlklórozás speci­ális esete, amikor a klór előtt ammónium-klori- dot is adagolnak. A túlklórozás során a klór és víz közötti reakció folyamata kb. 5 perc alatt megy végbe. A klórfölösleg az ammóniák oxidá­ciójában használódik föl. A reakció folyamata / tisztaviz klórozási diagrammja // zararosriz tilklirozússal Töréspontklórozás során a víz klórfölöslegében hirtelen változás következik be, ez a pont a töréspont. Akkor áll elő, ha a klóradag az ammóniatartalom tíz­szeresét elérte. A T.-t erősen szennyezett felszíni vizek csírátlanítására alkalmazzák. Törmelékanyag. A különféle kőzetek szét­töredezésének, kopásának, mállásának eredmé­nyeképpen keletkezett, különböző nagyságú, anyagú és alakú kőzetdarabokból, kőzetszemek­ből álló anyag. Törmelékes kőzetek — Üledékes kőzet Törmelékforrás Forrás Törmelékkúp -*■ Kavics Törőelem. A vízturbinák vezetőlapát-állító mechanizmusában kialakított, könnyen cserél­hető, és ellenőrizhető, gyöngített elem. A -► ve­zetőlapátok közé szoruló idegen tárgyak esetén a T. törik el. Török fürdőkultúra. A keleti népek fürdési szokásai, amely Mo. területére a török hódítók útján jutott el. A keleti fürdőkre a sivatagos vidéken indokolt nagyfokú víztakarékosság, az ésszerű és ízléses berendezés, a nagy kényelmet nyújtó, tágas építési mód jellemző. A T. tipikus épülete a „hamam”, izzasztó fürdő. A száraz, meleg levegőben való izzadás után a fürdőzők a mosdóvíztartályból, esetleg medencéből merí­tett vízzel leöntötték magukat. Mo.-on a T. több fürdője maradt fenn, ezeken azonban a római medencés fürdők hatása is érvényesül. Török W.C. Talptámasszal kiképzett ala­csony építésű, gyakran vízöblítésű csésze (W.C.- tál). Törőterhelés. Tartó v. próbatest tönkre­menetelét (eltörését) okozó terhelés. Anyagon­ként jellemző érték, nagyságát törő- (nyomó-) kísérlettel határozzák meg. A kísérlethez a vizs­gálandó anyagból készített kockákat, hasábokat v. hengereket használnak, az anyag minőségétől függően. A talajok T.-e (törőfeszültsége) kísér­letileg nem határozható meg. Talajmechanikai jellemzők alapján számítják, ezért megbízható­sága rendszerint kisebb az egyéb anyagok (a fa, a fémek stb.) T.-énél. Törpeharcsa (Amiurus nebulosus Le Sueur). Jellegzetes harcsa alakú, nálunk tenyérnyinél alig nagyobb faj, amely É.-Amerikából került Európa vizeibe. A T. a meggondolatlan betele­pítés ékes példája. Ma már vizeinkben mindenütt elterjedt, és bár húsa szálkátlan, ízletes, ikra- és halpusztítása miatt káros, de kipusztítására, igénytelensége miatt, alig van remény. Törpeplankton Nanoplankton, — Plank­ton Törpe vízerőmű. Kisebb jelentőségű, rend­szerint helyi igényeket kielégítő erőmű, amely­nek teljesítménye 100 kW-ig terjed. A hazai gya­korlatban a megnevezést csupán a vízerőművek statisztikai osztályozása céljából használják. Törpe vízmű. Kis települést ellátó vízmű. A hálózati nyomást általában szivattyúkkal, esetleg a magasan fekvő forrás vizének gravitá­ciós bevezetésével állítják elő. Túlnyomórészt közterületeken fekvő közkifolyókon, ritkábban lakóépületekbe való bekapcsolással juttatja el a vizet a fogyasztókhoz. Néhány közeli község közös ellátására csoportos T., sok község részére regionális T. épül. Flazánkban 1961-ben a T.-vek összkapacitása 64 000 m3/nap volt, ami az ösz- szes közüzemi vízműkapacitás 5%-a. (-» Víz­mű) Törzscsatorna. A lakótelepülés területén fektetett főgyűjtők, gyűjtők és mellékgyűjtők együttes neve. A T.-hálózat hossza tehát a köz­csatornák hosszúsága a bekötőcsatornák nélkül. Tőzeg (turfa). Növénymaradványok éghető bomlási terméke, a T.-lápok üledéke. Szerke­zetében legtöbbször szabad szemmel is felismer­hető nád-, sás- stb. részek láthatók. A T.-képző- dés a kőszenesedés folyamatának bevezető sza­kasza. A T. széntartalma (nedvesség- és hamu­743 48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom