Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
Tiszántúli Öntöző- és Hajózó Csatorna-*■ Keleti-Főcsatorna Tisztasági fürdők. Az emberi test tisztán tartását szolgáló kád-, zuhany-, esetleg medencés fürdők. A közfürdők alapvető feladata a lakásokban hiányzó fürdési lehetőség pótlása, ezért ezek lehetőleg a kiszolgált lakókörzet központjában telepítendők (-*- Nyilvános fürdők). T. a dolgozók munka utáni tisztálkodására épült -»• üzemi fürdők is. Tisztaszivattyús energiatározó -►Szivaty- tyús energiatározó Tisztatenyészet Tenyészet Tisztavíz-medence. Olyan térszinti medence, amelyben a tisztítás folyamata után a tisztított vizet tárolják. Tisztavíz-szivattyú. A darabos hordalékkal szemben dugulásra érzékeny, csak ülepített, szűrt víz szállítására alkalmas gép. Tisztavíztér. A gyorsszűrők szűrőfeneke alatt elhelyezkedő tér, amelybe a szűrt, ill. tisztított víz kerül. Tisztítóakna. A szennyvízcsatorna tisztítására épített és e célra rendszeresen használt -*■ leszállóakna. Tisztítóidom. Az épületcsatorna tisztítására szolgáló idomdarab; nyílásán légmentesen záró fedél van. Tisztító szivattyúzás. A kész kút folyamatos szivattyúzása megfelelő rétegváz kialakítása, ezzel a kút vízhozamának növelése érdekében. A T. a rétegből eltávolítja mindazokat a kis szemcséket, amelyek nem vesznek részt a réteg nyomószilárdságának biztosításában, de vízáteresztő képességét csökkentik. A T.-t fokozatosan kell végezni. Az első szivattyúzási fokozattal kis áramlási sebességgel a kis szemcsék csak a kútpalást közvetlen közeléből távolíthatók el. A szemcsék kimosását a kiemelt víz megzavarodása jelzi. Az első fokozat akkor zárul, ha a vízhozam ismét megtisztul, és a kút 1—2 óráig tiszta vizet ad. A következő fokozatban nagyobb szivattyú teljesítménnyel a kút körül nagyobb térségben alakul ki a rétegvíz. A T.-t óvatosan kell végezni, különben a vízadó rétegben omlások következnek be, amelyek a kutat teljesen használhatatlanná tehetik. Tisztított szennyvíz. Általános értelemben valamilyen tisztítási műveleten átesett szennyvíz, pontosabban mechanikailag v. biológiailag T. Fakósárgás színű, földszagú, nem habzó, nem zavaros, lúgos kémhatású folyadék, amelyben még fertőtlenítés hiányában is a friss szennyvízhez képest csak elenyésző számú károkozó baktérium és féregpete (élősdi) található. A kellően T. kis vízhozamú befogadóba is ártalom nélkül bevezethető. Tisztított víz. A tisztítási folyamatok után a fogyasztás minőségi követelményeinek megfelelő víz. Titicaca-tó -*■ Világ nagyobb tavai Titrimetria Térfogatos elemzés Tízlábú rákok (Decapoda). A legfejlettebb testű rákok, 2000-nél több, főleg tengeri fajuk ismert. Nálunk a folyami rák (Astacus astacus) és a balatoni kecskerák (A. leptodactylus) tartozik ide, fogyasztásra is alkalmas; legnagyobb termetű, ún. igazi rákjaink. Tó. Általános értelemben: minden olyan mélyebb, tengerrel összeköttetésben nem levő fenékforrásokból v. vízfolyásokból táplált nagyobb felületű állóvíz, amelyben a növényzet a kifejlődését gátló nagy vízmélység miatt egyáltalán nem v. csak a tómeder part menti sekélyebb részein és az esetleges szigeteken telepszik meg. Jogi értelemben: minden olyan állandó medrű természetes vízfelület, amely nem folyóvíz (folyó vízfolyás). A T. állami tulajdonban és a vizekre irányadó szabályok szerint az arra illetékes szerv kezelésében van (Vtv. 17. §). A tótól ■— jogi szempontból — meg kell különböztetni azt a természetes állóvizet, amely valamilyen tulajdonos (kezelő, használó) ingatlanának határain belül található és idegen területen levő vizekkel nem függ össze. Ez nincs föltétlenül állami tulajdonban, hanem az ingatlan tartozéka, és tulajdonjogilag osztja annak sorsát. Jogilag ugyancsak nem T., hanem vízi létesítmény a (mesterséges) tároló, halastó stb. (-*■ Világ nagyobb tavai) Tóbiológia Limnológia, Tavak biológiai csoportosítása Tócsásodás. A helytelenül végzett esőztető öntözés esetén a talaj felszínét borító kisebb- nagyobb összefüggő elvizesedés. A T. azt jelzi, hogy a talaj víznyelő képessége kisebb, mint az esőztető öntözés csapadékintenzitása. Tógazdaság -*■ Halászat Tojásszelvény. Három, különböző sugarú körből szerkesztett, tojás alakú csatornaszelvény. Az alsó, a folyókarész sugara fele a felső, a félkörív boltozat sugarának (r). A kettő közti átmenetet alkotó ívdarabok sugara 3r. Méretét a szélesség és magasság viszonyszámával jelzik, ami szabványos T.-nél mindig 1: 1,5, pl. 50/75 cm. A T. a változó vízmennyiséget levezető elválasztó rendszerű csatornák építéséhez különösen előnyös, mert a szelvény össze731 Tojásszelvény