Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
Területi vízkészlet-gazdálkodás 724 Területi vízkészlet-gazdálkodás. Az országos vízkészlet-gazdálkodás keretében kialakított egységes irányelvek és távlati tervek alapján a vízkészlet-gazdálkodás területi (regionális) célkitűzéseinek kidolgozása és operatív megvalósítása. (-»-Vízkészlet-gazdálkodás, Országos vízkészlet-gazdálkodás) Területi vízmérleg. A mo.-i vízkészlet-gazdálkodásban: az ország valamelyik vízgazdálkodási egysége, valamint az ennek felosztásával kapott vízgazdálkodási alegységek (felszíni és felszín alatti) vízkészletére készített vízmérlegek összessége. (->- Összesítő vízmérleg, -*■ Országos vízmérleg) Területmértékek. A hazai vízgazdálkodási gyakorlatban a méterrendszerű területegységeket használják. Összefüggések: négyzetméter 1 m2 = 10 000 cm2 = 104 cm2 hektár 1 ha = 10 000 m2 = 104 m2 négyzetkilométer 1 km2 = 1 000 000 m2 = = 100 ha 1948 előtt a kataszteri és telekkönyvi nyilvántartásokban a bécsi ölrendszerű területegységeket használták. Összefüggések: négyszögöl 1 □ öl — 3,5966 m2 katasztrális hold 1 kh = 1600 □ öl = = 0,5755 ha A vízgazdálkodási szakirodalomban gyakran használják az amerikai területegységeket. Ösz- szefüggések: négyszögöl 1 □ láb = 9,29 dm2 — 0,0929 m2 négyszög-yard 1 □ yard = 9 □ láb = = 0,836 m2 acre 1 acre = 4840 □ yard = 0,405 ha section 1 □ mérföld = 2,5899 km2 Területosztás. Az a földmérési feladat, amelyben adott földterületet meghatározott nagyságú részterületekre kell osztani. Lényegében geometriai feladat. Területszíntezés. Valamely kiterjedt terep magassági pontjainak fölmérése. A ->- hossz- szelvény-szintezéshez hasonlóan végezzük, megfelelő számú kötőpont fölvételével. Területveszteség. A vízhasznosítási művek által elfoglalt, a mg.-i hasznosításból, ill. a termelésből kieső területnek az összes területhez viszonyított százalékos aránya. Tervdokumentáció Műszaki dokumentáció Tervezési jogosultság. Valamely vállalat, egyéb gazdálkodó v. költségvetési szerv jogszabályban körülírt joga műszaki tervek készítésére. A T. feltételeit a műszaki tervezési feladatokat végzők szakértelmére előírt követelmények határozzák meg, amelyeket a szakmai végzettség és a gyakorlati idő figyelembevételével a tervezés szerint illetékes ágazati miniszter állapít meg. Az előírt követelményeknek megfelelő tervező irányításával tervezői tevékenységet végezhetnek: a) a tervező vállalatok az alapító határozatban megjelölt tevékenységi körükben, korlátozás nélkül; b) a nem tervező vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek, így pl. a vízgazdálkodási társulatok, alaptevékenységük részeként a saját termelésükkel, szolgáltatásukkal közvetlenül kapcsolatos v. saját állóeszköz-fejlesztésüket szolgáló tervezéseket; a beruházó, építőipari v. gyártó vállalatok pedig az általuk bonyolított munkák, kivitelezendő létesítmények, gyártási folyamatok tervezését; c) a közműszolgáltató vállalatok a saját kezelésükben levő v. más, azonos rendeltetésű közművek létesítésének, fejlesztésének és fenntartásának tervezését; d) a költségvetési szervek (országos hatáskörű szervek v. területi szerveik tervező részlegei, pl. a vízügyi igazgatóságok) a szakmai tevékenységük körében, a felügyeleti miniszter által szabályozott keretek között a saját munkáik tervezésén túlmenően, megrendelésre is készíthetnek terveket. A T. magában foglalja a tervezés körében elvállalható, ill. elvégzendő mindenfajta műszaki tevékenység (generáltervezés, fővállalkozás, szakvéleményadás, kötelező művezetés stb.) ellátására való jogot. A T.-tól meg kell különböztetni a vízjogi engedélyezésre benyújtott tervek készítésének képesítéshez kötését. Ez utóbbira vonatkozó szabályok — vízügyi vonatkozásban szűk körben előforduló •— a magántervezés tekintetében előírják, hogy bizonyos műveket csak az országos tervezői névjegyzékbe felvett, mérnöki oklevéllel rendelkező tervező tervezhet. Míg a T. külön vizsgálata a vízügyi államigazgatási eljárás során általában nem szükséges, megszegése pedig felügyeleti (fegyelmi) következményeket von maga után, de a terv kielégítő volta esetén a vízjogi engedély iránti kérelem elutasításához A területi tényező (ß) értelmezése