Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
Természetes meder termékegységre, egységnyi v. termékmennyiségre számítják ki. A ráfordítások mennyisége, azok összetétele (munka, anyag, energia stb.) az egyes termékekre jellemző mutatókat, arányokat ad. Vannak termékek, amelyek előállításához viszonylag több munkaráfordításra van szükség, ezeket munkaigényes termékeknek is nevezik, szemben azokkal, amelyek ráfordításaiban az anyaghányad képvisel nagyobb súlyt és amelyeket anyagigényes termékeknek is neveznek. A T. pénzben kifejezett értéke a termelési költség. Termelési vízkészlet. A felszín alatti víz egyik jellemző adata. A T. a vizsgált területen létesített felszín alatti vizet termelő mesterséges megcsapolások max. vízhozamának és a forrásokban természetes úton a felszínre jutó és ott hasznosítható felszín alatti vizek összege. A terület valamennyi víztípusának megcsapolását összesítve v. a vízféleségeket külön bontva számítják, és megkülönböztetik a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz T.-ét. A T. nem jellemzi sem a felszín alatti víz utánpótlódását, sem dinamikus vízkészletét. Nem hozható kapcsolatba a hasznosítható felszín alatti vízkészlettel sem. Csupán a mesterséges megcsapoló létesítmények kiépítettségéről, műszaki állapotáról tájékoztat, kiegészítve a vizsgált terület természetes forrásainak hozamjellemzőivel is. Értéke a hasznosítható felszín alatti vízkészlethez viszonyítva a terület felszín alatti vízkészlet igénybevételének fokát jellemzi. Termelő csőrakat. A fúrt kút béléscsöve- zetének legmélyebben fekvő -*■ csőrakata, amelyen a víz beomlik. Termelőeszközök lekötése — Eszközigényesség Termelői vízkivételi mű. A vízszolgáltató csatornára, természetes vízfolyásra v. felszín alatti vízre települt, gravitációs v. szivattyús műszaki létesítmény, amely az öntözőtelepek és halastavak telepcsatorna-(csővezeték-) hálózatába közvetlenül táplálja a vizet, és a termelői vízfogyasztást is méri. Termelőréteg -*- Epilimnion Termelő szervezetek Produkció-biológia Termelt vízmennyiség. A vízművek legfontosabb tevékenységi mutatója. A statisztika az egy év alatt termelt vízmennyiséget tartja nyilván. A T.-et a fő vízmérők rendszeres leolvasása és a vízmű vállalatok napi jelentései alapján figyelik meg. Kis vízművekben fő vízmérő hiányában a szivattyúk teljesítményének és hatásfokának figyelembevételével, az áram- fogyasztásból számítják ki a T.-et. Vízmű üzemi szempontból a T. -et két részre osztják: a) gépi úton, b) gravitációsan T. Terméskő. A bányákban termelt alaktalan kőtömb, amelyet az építkezéseken eredeti állapotban v. szabályosan megmunkálva, faragott T.-ként használnak fel. (-*• Vízépítési terméskő) Terméskőburkolat -»• Kőburkolat Természetes állóvíz — Tó Természetes biológiai szennyvíztisztítás Természetes szennyvíztisztítás Természetes fekvésű talaj. A keletkezés óta változatlan fekvésű, a konszolidációs folyamaton átesett, zavartalan állapotú talaj. Az ilyen zavartalan fekvésű talajban legcélszerűbb próbaszivattyúzás révén — in situ állapotban — meghatározni a szivárgási tényezőt. Természetes felszíni vízkészlet. 1. A vízfolyások T.-e: az időben folytonosan változó természetes vízhozamuk; 2. Az állóvizek T.-e: a tómederből hosszabb-rövidebb időegység alatt természetes úton víz alakjában távozó, időben változó vízhozam: 3. A vízgazdálkodási mérlegben : valamely vízgazdálkodási egység T.-e az egységről kilépő és az oda belépő vízfolyások mértékadó tartósságú vízhozamai összegének különbsége. (-»- Vízkészlet-tartósság, -► Vízgazdálkodási mérleg) Természetes gammaszelvényezés -► Radioaktív kútszelvényezés Természetes hévízhűtés -*■ Hévíz hűtése Természetes hordalék. A vízfolyások által lebegtetve v. görgetve szállított, csupán a természeti tényezők (a kőzetek mállása, töredezése, kopása, a víz, a jég, a szél hordalékmozgató hatása) következtében keletkezett szilárd, szervetlen anyag. Ásványi (anyagi) összetétele, szemcsemérete, mennyisége, szállításának módja (lebegtetve v. görgetve) igen sok körülménytől függ. Anyagi és mozgási jellemzőinek (ásványi összetételének, szemcseméretének, hozamának, szállítási módjának), valamint a jellemzők és a vízfolyás hidraulikai mennyiségei (sebessége, vízhozama, esése, vízmélysége, turbulenciájának mértéke) közötti kapcsolatoknak ismerete pl. folyószabályozási, vízerőhasznosítási, öntözési feladatok megoldása szempontjából fontos. Természetes ioncserélők. A víz lágyításá- hoz használt zöld homok v. glaukonit, zeolitok, nátrium-alumíniumszilikátok, valamint különféle szénféleségek kezelésével előállított ioncserélők. A szintetikus ioncserélők a T.-et kiszorították. Természetes meder. A természetes ténye721
