Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

T

Tengervíztisztítás Tengervíztisztítás. A világon mindjobban növekedő vízigény következtében előtérbe lépő eljárás. A tengervízből általában desztillációval kivonják a sót, azután ásványi anyagok hozzá­adásával teszik élvezhetővé (komplettálják) a vizet. Tengerjáró hajókon már régen alkalmaz­zák a T.-t. A desztilláláshoz általában villamos áramot használnak, és ennek, valamint az ún. komplettálásnak költsége drágává teszi az ivó­víz előállítását. Ennek ellenére a vízben szegény szigeteken v. földrészeken, mint egyetlen meg­oldást, sűrűn alkalmazzák. Pl. Kuwaitban 35 000 m3/nap kapacitású T.-ra szolgáló be­rendezés működik. Tentzer Károly (1803—1860) jeles kultúr­mérnök. Dolgozott a Duna medertisztításán, majd a Temesköz térképezésén. Részt vett a Duna, a Sió és a Balaton szabályozásában és a tervek kidolgozásában. Tenzió -* Nyomás Tenziométer. A feszültség, ill. feszültség­változások mérésére szolgáló műszer. Sajátos 718 változatát a talajnedvesség-állapot hatására ke­letkező feszültségek mérésével a talaj víztartal­mának a mérésére is alkalmazzák. Tenzometrikus rózsa. A feszültségmérők olyan csoportja, amely alkalmas a feszültség- állapot meghatározásához. Általában fölös fe­szültségmérő fejeket tartalmaz, hogy a mérés ellenőrizhető és biztos legyen. A feszültségmérők erre a célra készített állványhoz csatlakoznak és azzal együtt betonozzák be. Tenzométer. Mechanikai feszültségmérő. Általában elektromos elven a fajlagos alakvál­tozást méri, amelyből a feszültség a rugalmas- sági határon belül számítható. Tenyérvédő. Munkavédelmi eszköz a kábe­lek, a sodrott huzalok és a terméskő megfogá­sához. A hidrometriában a szelvénykötél ki­feszítéséhez és a csónaknak kötélen való mozga­tásához szükséges. Tenyészet. Mesterségesen elszaporított (te­nyésztett) élőlények tömege. A hidrobiológiá­ban ún. nyers v. dúsított 7".-ékről akkor beszélünk, ha a vízmintában irányított hatásokra —- bizo­nyos élőlények nagy mennyiségben elszaporod­nak. Egyfaj-T. az, melyben egy kívánt faj ural­kodik (pl. szervetlen miliőben egysejtű algafaj), de mellette kis mennyiségben más élőlények, legtöbbször baktériumok is vannak. Tiszta-T.- ről (szín-T., axénikus T.) akkor van szó, ha csak a kérdéses faj v. törzs (pl. baktériummentes egysejtű alga), ill. a tenyésztő céljai szerint ezek kombinációja (pl. állati véglény és a táplálékul szolgáló baktérium tiszta T.-e) él. Egysejt-T. (klón-T.) esetében a T. egyetlen sejtből indult el. Tenyészidei öntözés. A növénykultúra -*■ tenyészideje alatt végzett öntözés. A legáltalá­nosabb öntözési forma. Tenyészidő (vegetációs periódus). A vegetáció megindulásától a termés beéréséig tartó idő­szak. A növényzet érzékenysége a vízborításra a T. előrehaladtával fokozódik. Tenyészidőn kívüli öntözés. A növények -*■ tenyészidején kívül végzett öntözés. Leg­gyakoribb formái: 1. kelesztő öntözés, 2. őszi és téli tárolóöntözés, 3. talaj művelést segítő öntözés (igen száraz, rosszul, nehezen művelhető talaj esetén) stb. Teodolit. Szögmérő műszer. Két fő része van: a műszertalp, amely háromlábú állványon áll kötőcsavarral ráerősítve (a méréskor mozdu­latlanul) és az alhidáde, amely a talpba ágyazott álló tengely körül forgatható (függőleges tár­csa) . A műszertalp és az állvány közt levő három talpcsavarral a T. álló tengelyét függőlegessé tesszük. A műszertalp felső részén vízszintes síkban szögbeosztással ellátott kör van (limbus), az egyszerű T.-okon egybeépítve, az ismétlő és szorzó rendszerű T.-okon külön és forgathatóan (az ismétlőn csak kézzel, a szorzón kézzel is, kötő- és paránycsavarral is). A limbus osztásá­val egy síkban van az alhidádekorong, amely -— a talpba mint csapágyba benyúló álló tengely körül — forgatható a vele egybeépített -*■ táv­csővel együtt. A távcső az ún. fekvő tengely kö­rül forgatható függőleges síkban, s együtt forog a vele egybeépített magassági kör is. A tengelyek pontos függőlegessé, ill. vízszintessé tételére szol­Tenziomélcr

Next

/
Oldalképek
Tartalom