Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
B
Bazalt mind fiziológiai fölépítésükben alkalmazkodtak a barlang viszonyaihoz. Épp ezért mindig barlangi környezetben találhatók. A barlangi környezet fő jellegzetessége a fényhiány, miért is a barlanglakok szeme elcsökevényesedett v. teljesen hiányzik. Testükben nincs színanyag, ezért fehérek v. áttetszőek. Napfényen hamarosan elpusztulnak. A legtöbb barlangban elsődleges szervesanyag-termelés nincs, így a táplálék kívülről jut oda (exotróf barlangok); más barlangokban helyben is keletkezik autochton táplálék (ambitróf barlangok). A barlangkedvelők viszont a szabadban, pl. kövek alatt élnek ugyan, de jól érzik magukat a barlangi környezetben, és itt szaporodnak is. Viszont az ún. idegen elemek csak véletlenül kerülnek a barlangokba (pl. kecskebéka), s előbb-utóbb el is pusztulnak, nem bírván a barlangi környezetet. A B. biológiájával egyebek közt a barlangtan (szpeleológia) foglalkozik. Barlangmedence. A dombok, hegyek oldalában, természetes barlangokban v. mesterségesen létesített tárókban kiképzett víztároló medence. Állékonyságát a kőzethez illeszkedő, aránylag vékony, de vízzáró vasbetonréteg biztosítja. Barnaföld. Főleg a negyedkorban keletkezett iszapos, agyagos kifejlődésű talajféleség. Az orosz és a szovjet talajtani irodalom a félsivatagok barna színű, kis humusz tartalmú, gyakran szikes talajait említi ezen a néven. Barnavasérc Limonit Barométer (légnyomásmérő, légsúlymérö). A légnyomás mérésére szolgáló műszer. Lehet higanyos és fém-, v. rugós (aneroid) B. A higanyos B. annak a higanyoszlopnak a magasságával méri a légnyomást, amely vele egyensúlyt tart. Alapja a függőleges helyzetű, higanyt tartalmazó edénybe merülő, felül zárt, alul nyitott üvegcső, amelyben a légnyomásnak megfelelő magasságban higanyoszlop, efelett pedig higanygőzt tartalmazó vákuum van. Ismert a Fortin—Fuess- és a Lambrecht-féle. A rugós B. légritkított rugalmas fémszelence alakváltozásaival működik. Meteorológiai megfigyelésre a higanyos B.-t használják. A légnyomás változásait önműködően író, ill. rajzoló B. neve: barográf. Ez mindig rúgós (aneroid) rendszerű. A B. magasságmérésre is használható, mert a légnyomás a tengerszint feletti magassággal csökken. Barométeres magasságmérés. Magasságkülönbség-meghatározás légnyomás- és hőmérsékletmérési módszerek alkalmazásával. Az ismert magasságmérési eljárások (szintezés, trigonometriai és B.) közül a legkevésbé pontos eljárás. B.-sel csak viszonylag közeli pontok magasságkülönbsége határozható meg. A B. pontossága 200 m-es magasságkülönbségig ± 1 m—• + 2 m, 500 m-ig ±3 m, 1000 m-ig +5 m. A légnyomás higanyos barométerrel, rugós barométerrel v. termobarométerrel mérhető. Batifil szervezetek (bathyphil szervezetek). Az abisszális tájékban (->- abisszikus) élő, különleges, nagy nyomást elbíró mélyvízi szervezetek. Batimetrikus vonalak -*■ Mélységvonalak Batiszféria. A mélytengeri kutatások egyik eszköze. Lényegében nagy nyomásnak is ellenálló acélgömb, megfelelő kitekintő nyílásokkal. Nagysága akkora, hogy emberek is elférnek benne. Batthyány Tódor (1729—1812) haladó szellemű főúr, aki számos műszaki jellegű terve között meglehetősen sokat foglalkozott a víz- gazdálkodás kérdéseivel is. Ismeretes a Duna— Száva—Kulpa szabályozására vonatkozó terve. Legismertebb az 1793-ban szabadalmaztatott, állati erővel hajtott lapátkerekes hajója. Bauernfeind-féle szögprizma Egyszerű szögprizma Bauxit. Les Baux (e.: lébó) D-franciaországi lelőhely után elnevezett, vegyi bomlással keletkezett, alumínium-hidroxidban feldúsult, s részben felhalmozódott, szárazföldi eredetű üledékes kőzet. A legfontosabb alumíniumérc. Fő alkotórészei: timföld, kovasav, vasoxid, titán- oxid és szerkezetileg kötött víz. Összetétele erősen változó. A növekvő vastartalom következtében fehér, sárga, vöröses, barna, szürke, gyakran foltosán színezett v. tarka. A B.-ban található apró, gömbölyded, főleg vastartalmú szemcséket borsókőnek (pizolit) nevezik. Keménysége 1—3, fajsúlya 2,4—2,6. Bauxitcement. Hidraulikus kötőanyag. Bau- xitnak és mészkőnek zsugorító égetésével állítják elő. 5—15 C° hőmérséklet mellett, nedves közegben szilárdul a legjobban. Lassan köt, de kezdő szilárdsága már 2—3 nap után megközelíti a portlandcement 28 napos szilárdságát. A levegőben levő széndioxid hatására két—• három évtized után elveszti szilárdságát, porlé- konnyá válik, ezért csak ideiglenes jellegű műtárgyak építésére alkalmas. (-* Beton,-- Cement) Bazalt. Neovulkáni, eruptív kőzet. Hazánkban a Balaton mellett (Badacsony, Haláp, Nemesgulács), a Bakony D-i részén (Celldö- mölk, Sághegy, Somlóhegy, Sümeg, Uzsapusz- ta) és Salgótarján vidékén (Somoskőbánya, Ajnácskő) fordul elő. 61
