Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
T artálygépkocsi lővillával 1500 + 3000 kg-os terhet tud emelni. Nálunk leginkább az Sz-4000 és a Rába típusú villás emelőtargoncát használják. Tartálygépkocsi. Folyékony halmazállapotú anyagok szállítására alkalmas különleges szállítójármű. A vízügyi szolgálatban üzemanyag szállító T.-kat használnak. Ezek általában közönséges tehergépkocsi alvázra szerelt, tűzrendészeti és biztonságtechnikai előírásoknak megfelelő tartályból, valamint az üzemanyag feltöltéséhez és ürítéséhez szükséges szivattyúból állnak. Tartálypótkocsi. A különleges járművek közé sorolt, folyékony anyagok szállítására használt vontatott szállító jármű. Kéttengelyes, gumikerekes alvázra épült tartályból, valamint a feltöltéshez és ürítéshez szükséges szivattyúból áll. Tartócsillag. A függőleges tengelyű, nagy átmérőjű vízgépek csapágyait tartó, csillag alakú sugaras támasztószerkezet. Tartósítás. Az építőiparban a faanyagok élettartamának növelésére, tűzvédelmére és egyéb hatások elleni védelmére alkalmazott eljárások összefoglaló elnevezése. Tartósság. Azoknak a napoknak a száma (v. százalékos értéke a vizsgált időtartamhoz viszonyítva), amelyeken valamely észlelt hidrológiai elem (vízállás, vízhozam, hőmérséklet stb.) elért v. meghaladott egy bizonyos értéket. Grafikusan ábrázolva (T.-i görbe) a függőleges tengelyen a mért elemet, a vízszintesen az időtartamot szokás felrakni. Tarvágás. A -*■ véderdőnek, főleg külső sávjának, a rőzsetermelésre nem alkalmas szálerdőnek üzemelési módja, amely a kijelölt faegyedek teljes kitermeléséből áll. Vágásfordulójuk fajonként 20—40 év között változik. Tassi Vízlépcső. A Csepel-sziget déli végén, a Soroksári-Duna-ág alsó torkolatában létesült 1924—1927 között. Feladata a Soroksári-Duna- ág árvízvédelmének és hajózásának a biztosítása. Fő részei: a 85x12 m hasznos méretű hajózsilip, a háromnyílású leeresztőzsilip és az erőtelep két függőleges tengelyű 450 LE-s -*• propellcrturbinával. Az erőtelep és a leeresztőzsilip az 1956. évi tavaszi árvízkor tönkrement. Azóta a folyóág vizét az átalakított hajózsilipen keresztül vezetik le. (L. 703. old.!) Irodalom. Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Bp. 1965.; Dr. Kerlai: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Bp. 1963. 224 p. Tatai Oreg-tó. Legrégibb halastavunk az Átalér völgyében, amelyet a XV. szd.-ban még Zsigmond király létesített, majd később 704 Mátyás újjáépített, és a Dunából kifogott hatalmas vizákat tárolták benne. A XVIII. szd. végén, amikor az Esterházyak birtokába került a T., Mikovinyi Sámuel mérnök rendezte és korszerűsítette. Itt alkalmazták először a nemes Tatai öreg-tó pontytenyésztés alapelveit, gyors növésű wit- tingaui pontyok importálásával. A T. területe kb. 230 ha; a várárokban teleltetők és műemlék jellegű műtárgyak vannak. Tavak biológiai csoportosítása. A tavaknak a táplálék minősége és mennyisége szerinti csoportosítása. Vannak olyan tavak (anorga- notróf), melyekben a táplálék szervetlen eredetű. A szerves eredetű táplálék magában a tóban keletkezhet (autotróf tavak) v. idegenből származhat (allotróf tavak allochton tápanyagai). A szűk táplálékú (oligotróf) tavakban a termelt szerves anyag lebontódik; a bő táplálékú (eutróf), semleges v. gyöngén lúgos, kissé zavaros, zöldes színű, gazdag növényvilágú vizekben a szerves anyagok egy része felhalmozódik (eutrofizálódás). A lebomlás még kevésbé történik meg a humuszos (disztróf) tavakban, melyeknek vize a sok humuszkolloidtól barna, savanyú kémhatású és legtöbbször szegény- planktonban. Újabban a humuszos tavak körében is különféle táplálékbőségű típusokat (oligo-, mező- és politípusú humuszos tó, diszeutróf tótípus stb.) különböztetnek meg.
