Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
T
Talajcsuszamlás perforált, hosszabb darabokban, esetleg teljes hosszban lefektetett műanyagcsővel (v. a talajnak kisebb tömörítésével) (-► Vakonddrén) érik el. A T.-t 20—50 cm-es rétegvonalas helyszínrajzon (1 : 1000, 1 : 2880) tervezik, az esésviszonyoktól, a talajtól, a termesztett növénytől stb. függő sűrűségű szívó-, gyűjtő- és főgyűjtő vonalak kijelölésével. Kivitelezésekor legfontosabb követelmény, hogy a burkolt v. burkolatlan járatokat — púpok, vízzsákok nélkül — állandó esésűre alakítsák. A burkolt T. korszerű gépeinek alkalmazásakor a leásási mélységet automatikusan szabályozó berendezés teszi állandóvá, egyenetlen — a létesítendő csővonallal nem párhuzamos — terepfelszín esetében is. Ugyanezt célozza a burkolat nélküli járatokat készítő vakondeke kézi erővel süllyeszthető—emelhető végóéle. A sokféle külföldi gép egy része a függőleges falú, kisebb határok között változtatható szélességű árkot, ill. rést vedersoros szerkezettel, marókerékkel v. marókéses lánccal v. vágóéllel készítik, és legtöbbje egyaránt alkalmas a csövek darabban v. teljes hosszban való fektetésére. A műanyag csövek sima falúak, ill. egyik v. mindkét oldalukon bordázottak, a víz beszivárgását a hossz- v. keresztirányú néhány tized mm-es rések teszik lehetővé. A csővonalak csatlakozása az alagcsövezés megoldásaihoz hasonló. A műanyagcsövek használata a T.-ben külföldön eléggé elterjedt, nálunk azonban drága volta miatt még nem alkalmazzák. Talajcsuszamlás Szoliflukció Talaj egyengetés. Az öntözött területen végzett kézi v. gépi művelet, amellyel a művelés következtében előállott kisebb terepegyenetlenségeket eltüntetik. Eszköze a ridger v. -*■ simítószán. Talajelsodró erő. A talaj felszínén mozgó víz mozgási energiájának növekedésekor van olyan határ, melyet meghaladva a talajszemcsék elmozdulnak, vagyis eróziós károsodás lép fel (elsodró erőhatár). Robert E. Horton elmélete szerint föltételezhető, hogy van a lejtőn olyan kritikus távolság is, ahol a talaj még nem mosódik el, mivel ezen a lejtőszakaszon még nem gyülekezik össze annyi víz, hogy a talajszemcséket elmozdítsa. A T. nagyságának meghatározásában a következő főbb tényezőknek van szerepük : f/s a felszíni lefolyás intenzitása (mm óra); x a felszíni lefolyás hossza (m); a lejtő hajlása (%); n érdesség (dimenzió nélkül); felszíni lefolyás jellege (dimenzió nélkül); W lefolyás 694 hordalékossága (kp/m3). Ezek figyelembevételével a T. értéke (kp/mS) : w 100Ö~ / qs • n • x \3/5 l 36 j tq 0,3a ahol sin a a lejtő hajlásút jellemző érték. tq0,3 a Talajerózió Talajlesodrás Talajfagy. A felszíni talajréteg átfagyása.. A T. következtében a nedves talaj vízbefogadó képessége gyakorlatilag megszűnik. Ezért mértékének figyelemmel kísérése egyik fontos eleme a várható belvíz előrejelzésének. Talajfagyasztás (fagyasztásos talajszilárdítás). Ideiglenes talajszilárdítási eljárás. A talaj hézagaiban levő vizet hideg levegőnek v. valamilyen hűtőfolyadéknak a talajba süllyesztett csőrendszerben való áramoltatása útján megfagyasztják, és ezáltal betonszerű, szilárd anyagot kapnak. Talajfelpúposodás. Az árvízvédelmi töltés mögötti ->- mentett oldal felső talajrétegének árvíz idején kisebb-nagyobb területen bekövetkező megemelkedése. T. akkor áll elő, ha az összefüggő és többé-kevésbé vízzáró, vékony -*■ fedőréteg a víz felhajtóerejét ellensúlyozni már nem képes. A víznyomás a fedőréteget megemeli, s alatta vízzel kitöltött tér keletkezik. A nyomás további növekedésekor a felpúposodo- dott fedőréteg felszakad, ezt a -*■ buzgár, majd — talajtörés követheti. A T.-ok az alsóbb rétegekben beállott sokszor döntő fontosságú jelenségek következményei. Talajfeltárás. Az építmény és a talaj kölcsönös hatásának meghatározásához, földművek, árvízvédelmi töltések építésekor a felhasználni kívánt földanyag vizsgálatához szükséges helyszíni anyagmintavétel. A T. lehetővé teszi a talajviszonyoknak, a talaj szerkezetének, rétegződésének, fizikai tulajdonságainak, talajmechanikai és geohidrológiai jellemzőinek meghatározását. A talajrétegződés és a talajviszonyok megállapítása fúrással, kisebb mélységek esetében v. különösen kényes esetekben pedig próbagödörrel történik. A talajfeltáró helyek telepítésekor arra kell törekedni, hogy az építési és anyagnyerő helyek területén a talajrétegződést, valamint az esetleges sziklarétegek helyét meg lehessen állapítani. A T. mélysége az észlelt talajrétegződéshez, á létesítmény méreteihez és jellegéhez igazodik. A T.-t általában a teherbíró rétegig kell elvégezni. Talajfelvétel. A tábla jellemző talajtulajdonságainak meghatározásához szükséges, megfelelő sűrűséggel végzett talajmintavétel.
