Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szuez-szifon 80 millió BRT). — A -«- Lesseps F. által alapított Sz. Társulat építette 640 millió frank költséggel (1859—1869). Egyiptom 1956-ban államosította. Szuez-szifon. Bűzelzáróval egybeépített, padlóban elhelyezett víznyelő. Szuffózió. A finom talajszemcsék a szivárgó vízmozgás hatására elmozdulnak. Ezt a jelenséget nevezzük Sz.-nak. Oka az, hogy a szemcsékre ható súlyerő, felhajtóerő és az áramlási nyomóerő közül az áramlási nyomóerő szerepe uralkodóvá válik. Szukcesszió (biotikus Sz•). A növényföldrajzban és a biocönotikában a növényszövetkezetek (biocönózisok) időbeli egymásutánja valamilyen természetes fejlődési sorozatban. (-* Feltöltő Sz.) Szulfát (S04—). A kénsav sója. A jó ivóvíz Sz.-tartalma kisebb 50 mg/l-nél. Meghatározása legpontosabban súly szerinti elemzéssel végezhető BaS04 alakban. Használatosak még konduktometriás, — nefelometriás és turbidi- metriás módszerek is. Szulfátredukció. Az a jelenség, melynek során a tavak Oa-szegény fenekén a rothadó iszapban kénhidrogén keletkezik. A Microspira (Vibrio, Spirillum) desulfuricans baktérium anaerob közegben a szulfátból kapott O-t használja a tápanyagai oxidálására. Szulfáttartalom. A vízben oldott szulfátionok mennyisége, többnyire mg /1-ben kifejezve. Vegyjele S02. A szulfátok a Na-mal és a Mg-mal együttesen keserűvé teszik a vizet (keserűvíz). Előfordulásuk a felszínhez közel levő talajvízben kéntartalmú fehérjék ásvá- nyosodására (mineralizációjára) vezethető vissza. Szulfid (S ). A kénhidrogénnek (H2S) fémekkel alkotott vegyületei. Az ivóvíz nem tartalmazhat Sz.-okat. Jelenlétüket már kis koncentrációban is elárulja a víz kénhidrogénes (H2S) szaga. -► Kolorimetriás és oxidimetriás módszerekkel határozható meg. Szulfit (S03—). A vizekbe főleg ipari szeny- nyezés következtében kerül. -»• Jodometriásan határozzák meg, mert a jód könnyen szulfáttá oxidálja. Fuchsin-formaldehid reagenssel 0,001 mg /I is kimutatható. Szulfitlúg. Enyhén savas, sötétbarna folyadék, a cellulózipar legkellemetlenebb tulajdonságú és legtöményebb szennyvize. 1 t cellulóz előállításakor 10 m3 Sz. keletkezik. A Sz. kezelésére kielégítő megoldás még nem alakult ki. A Sz.-os szennyvíz a víz lágyítását nehezíti. A Sz. szerves anyagai a folyókban erős gomba688 képződést, iszaplerakódást, bűzt és halpusztítást idéznek elő. Szúnyogok (Culicidae). A kétszárnyúak (Dip- tera) rendjének egyik családja. Hosszú lábú, karcsú, közismert rovarok, melyek mint vérszívók és betegségterjesztők kellemetlenkednek az embernek; a dalos Sz. (Culex pipiens) madár- malária-terjesztő; a gyötrő Sz. (Aedes vexans) mocsaras helyeken él; a malária Sz. (Anopheles maculipennis), a sárgaláz vírusait átvivő sávos Sz. (Aedes fasciata) és az elefántkórt terjesztő Sz. (Culex faligans) betegséghurcolók. Lárváik sekély, növényzettel benőtt vízben élnek, így az ellenük való védekezés ma már a vízi élettérben játszódik le (lecsapolás, olajrétegzés, vegyszeres rovarirtás, fogasponty-telepítés meleg vízbe stb.). Szúnyogveszély. A Sz. a szennyvíztisztítási célból szennyvízzel elárasztott területen is felléphet 18 C° körüli v. annál melegebb hőmérséklet esetén. A járványok megelőzése végett a területen vegyszeres rovarirtást kell végezni. Szuperponálódás (szuperpozíció). Adatok, eredmények, hatások egymásra halmozódása. Pl. szuperponálódhatnak különböző frekvenciájú és amplitúdójú rezgések, hullámok. Szuperpozíció -► Szuperponálódás Szupralitorális öv -*- Locsolás tere Szurflexió. A vízfolyásnak két azonos értelemben görbülő kanyarulat közötti szakasza. Itt a sodorvonal nem metszi a meder középvonalát, hanem mielőtt elérné, kicsiny (enyhe) ellenkanyarral a második kanyarulat homorú partja felé fordul. Lényegileg két elmosódó inflexió van a Sz.-s szakaszon. Szurkos agyag. Sötétszürke v. fekete színű, nem térfogatállandó, nagymértékben zsugorodó, szerves agyagtalaj. Fekete színét és átható szagát a benne levő, átalakulás alatt álló szerves növényi v. állati maradványoktól kapja. Száraz állapotban kemény, rögös szerkezeténél fogva kellően nem tömöríthető, képlékeny állapotban beépítve viszont a kiszáradás során erősen zsugorodik és megrepedezik, ezért -*• töltésépítésre alkalmatlan. Szűkítés! viszonyszám. A vízáramlás keresztmetszetében bekövetkező változásra jellemző és így a szűkület vízszállító képességét befolyásoló tényező. Négyszögszelvény esetében a szelvények viszonya b IB, más szelvény esetében a víztükör-szélességeké s/S. Hidraulikailag megalapozottabb, ha az átfolyó vízhozamhoz — a szűkület előtti sebességeloszlásra vetített szűkületen — mint szelvényterületen átfolyó vízhozamot visszonyítjuk (q/Q,). Szükítőcső (szűkítő, R-idom). A nagyobb
