Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Sz

Szívócső rézsű hajlásszögétől és a -*■ töltéskorona széles­ségétől, vagyis a szivárgási tartomány geometriai jellemzőitől. Közelítő meghatározására több módszer — Casagrande, Kozeny, Schoklitsch, Pavlovszkij módszere — ismeretes. Szivárgáspróba. Az adott állapotú talaj víznyelési sebességének helyszíni meghatározá­sára szolgáló eljárás. Szivárgó. 1. A talajban szivárgó v. átáramló vizek felfogására és elvezetésére szolgáló, víz- áteresztő anyaggal — durva homokkal, ka­viccsal, törmelékkel v. terméskővel — kitöltött árok, melynek alján az összegyűjtött víz gyor­sabb továbbítása érdekében rendszerint folyóka v. alagcső van. A Sz. készülhet kőből, zúzott kőből, kavicsból v. ezekkel lefedett porózus csőből. Általában tehát a Sz. lényegesen na­gyobb hézagtérfogatú, mint a talaj, melyben a víz áramlik. 2. A szűk járatokon, porózus testeken v. szemcsés halmazokon igen kis sebességgel át­áramló víz jelzője. Szivárgócsatorna. A magas vezetésű ön­tözőcsatornák v. árvédelmi töltések mellett épí­tett csatorna. Feladata a töltéstesten v. az al­talajon átszivárgó víz összegyűjtése és elvezetése. A Sz. tehát olyan földmedrű, burkolt, vasbeton­ból stb. készült csatorna, amelyből — az áramló víz hidrosztatikus nyomásának hatására — a víz a csatorna alatti talajtérbe elszivárog. Az el­szivárgó víz mennyisége különösen nagy a lösz­talajok esetében. Az elszivárgás ellen a csator­nákat burkolatokkal v. szigetelésekkel célszerű védeni. Szivárgó víz. A védőgáton átszivárgó víz, mely a mentett oldalon jelentkezik, és növeli az elvezetendő fakadó vizet. Szivárgó víz eltávolítása (csurgaUkviz el­távolítása ). A vízépítési műtárgyakban, víz­gépekben az üzemszerűen száraz terekbe bejutó víz eltávolítása. A Sz. némely esetekben gravi­tációsan is megoldható, de általában -*• gyűjtő- zsompokból szivattyúzással kell elvégezni. Szivárogtató akna. A házi szennyvizet tisztítás után a mélyebb talajba vezető mű­tárgy. A közhasználatban szikkasztó aknának, szikkasztó kútnak is nevezik. Mélységét a szik­kasztásra alkalmas réteg határozza meg. (-»Nye- lőkút') Szivárogtató berendezés. A már megtisz­tított házi szennyvizet a talajba vezető kis mű. (-► Szennyvízszikkasztás) Szivárványos ökle (keserűhal, Szentpéter hala ; Rhodeus sericeus amarus Bloch). Ujjnyinál is ki­sebb, nászruhájában pompásan színezett, örö­kösen izgő-mozgó halacska. Szaporodása Unió és Anodonta kagylók jelenlétéhez kötött, mert a nőstény ezek kopoltyúlemezei közé tojja ikráit. Kicsisége és keserű íze miatt nem fogyasztható, de kedvelt akváriumi hal, mely laboratóriumi állatnak is alkalmas. Toxicitás-ellenállása elég számottevő. Szivárványos pisztráng -<- Pisztráng Szívás. A folyadék mozgatása a nyomásnak a légköri nyomás alá csökkentésével. A szi­vattyúk nagy része többnyire Sz.-sal működik. Szívó (kónusz). A megfúrt csőbe v. cső­béklyóba csavart sárgaréz csövecske, amelyhez a csatlakozó cső csavarmenettel v. forrasztással kapcsolódik. Szívóakna. A szivattyúk szívóoldalán épített vasbeton akna. A kutak Sz.-ja a víz kiemelése céljából gyakran a kútfejjel egybeépült térszinti betonmedence. (-*• Szivattyútelep) 679 Szívó akna a) szívóakna elrendezése, b) Allen-féle hatásgörbék; / — egy szivattyú üzemel a 0,6 m méretű szívócsőről, 2 — két szivattyú üzemel a 0,6 m méretű szívócsövekről, 3 — mind a három szivattyú üzemel Szívóárok. A lecsapolórendszer utolsórendű csatornája. Feladata a fölösleges talajvíz el­vezetése, ill. a víz pótlása a talajba (altalaj­öntözés). Hossza legföljebb 1000 m, esése 0,2—0,5%„, egymástól való távolságuk 100— 200 m. Szívócsonk. A szivattyútest szívóoldali ré­sze; ehhez csatlakozik a szívócső. Szívócső. A vízgépek járókereke és az alvíz közötti -*• átfolyórész. A szivattyú szeikezeti Szívócsővég a) kúpos, b) mérőszáj formájú áramvonalas 44*

Next

/
Oldalképek
Tartalom