Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szárnylapátos keverő 658 Szárnylapátos keverő. Olyan keverőberendezés, mely a folyadékot a szárnylapátos szivattyúk járókerekéhez, ill. a hajtócsavarhoz hasonló szárnyszerű lapátokkal ellátott keverőelem forgatásával tartja mozgásban. Jellemzője, hogy a kevert folyadék a keverőelem környezetében tengelyirányba áramlik. Szárnylapátos szivattyú (helytelenül: propellerszivattyú). Nagy vízszállításra és alacsony szállítómagasságra méretezett örvényszivattyú. Állandó üzemi föltételekre rögzített (fix), változóra állítható lapátozású Sz.-k készülnek. A lapátok szöge a csőtengelyben vezetett vonórúddal menet közben állítható a kívánt víz- szállításnak megfelelő értékre. A vízgazdálkodás legelterjedtebb szivattyútípusa. Szárnyszelvény. A repülőgépszárny kereszt- szelvényével azonos v. ahhoz hasonló alakú metszet. Elöl (az áramlási iránnyal szembenéző részén) kissé megvastagodott, az áramlás irányában vékonyodó, elnyúlt, ritkábban egyenes, rendszerint íves tengelyű keresztszelvény. A vízgépek terelőlapátjainak jellegzetes keresztszelvénye. Szárnyszivattyú. Térfogatkiszorítású kéziszivattyú. A henger alakú házban tengelyre ékelt lengőlapok látják el a dugattyú feladatát. Szárny szivattyú A lengőlapokon helyezik el a szelepeket. Víz v. olaj szállítására alkalmas kivitelben készítik. Szárnyvezeték. Az esőztető berendezés többnyire mellékvezetékből kiágazó legkisebb 0-jű vezetéke. Azonos lehet az öntözővezetékkel is, melynek szórófejei a szárnyvezetékre kapcsolódnak (hordozható vezeték). Százas fokrendszer -► Centezimális fokrendszer Szcintillációs mérőfej. A radioaktív részecskék megfigyelésére és számlálására alkalmas műszer. Működésének alapja, hogy bizonyos kristályok a becsapódó radioaktív részecskék hatására gerjesztett állapotba kerülnek, és a visszaugró elektronok fényvillanást (szcintillá- ciót) létesítenek. Összekapcsolható fotocellás vezérlésű szerkezettel, amely számlálót működtet. Szárnyvezetékek átvonta fásának vázlata Press nyomán Az x sugarak vizsgálatához cinkszulfid-kristály t. a ß sugarakhoz szerves anyagokat, a y sugarakhoz kalciumvolframát- v. nátriumjodid-kristályt használnak. A vízgazdálkodásban az izotópos nedvességtartalom-mérés eszköze. Szegedi árvíz (1879). A Tisza árvize 1879. március 12-én hajnalban elöntötte és romba döntötte Szeged városát. A katasztrófának 151 halottja volt, a város 6305 háza közül 5966 elpusztult és 60 000 ember vált hajléktalanná. Az okozott kár meghaladta a 33 millió koronát. A Sz. hatására határozta el a kormány a — Tisza-szabályozás felülvizsgálatát és hozott törvényt a -*■ Tiszavölgyi Társulat munkájának állami ellenőrzéséről és hathatósabb támogatásáról, ami azután lehetővé tette a szabályozás és ármentesítés eredményes befejezését. Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat. Vizét egységesen pozitív mélyfúrású kutakból nyeri, amely minden kezelés nélkül jut a fogyasztókhoz. A termelt vizet 4 nagyobb telep nyomja a hálózatba. A városi vízellátás érdekessége a most épülő 1500 + 800 m3-es kétszintű víztorony. A vízmű átlagos szállítása: 30 000 m3/nap, eddig max. 39 300 m3. A vízzel ellátott lakosok száma: 115 000 fő. (-*• Tanácsi víz- és csatornamű vállalatok) Szegezett kapcsolás. A faszerkezetek elemeinek összeerősítése szegekkel. Szegélyléc (székléc). A faelemekből készített padlók falhoz való csatlakozásánál kihagyott 1 cm széles rést befedő 13/17 mm méretű léc. Szegélyszórás -► Kőszórás Szegélytöltés. A kis vízfolyások, ill. a belvíz- csatornák medre mellett, töltésszerűen kialakított kotrási depónia, melynek víztartó szerepe
