Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szabályozási szélesség folyadékrétegek kölcsönhatására keletkezett (szilárd fal v. felület által nem befolyásolt) -* turbulencia. Szabad tükrű kút Nyílt tükrű kút Szabad tükrű víz. Olyan víz, melynek felszíne (víztükre) és a földfelszín között nincs vízzáró réteg. A földfelszínhez közel elhelyezkedő Sz. a talajvíz, a 20 m-nél mélyebben levő Sz. a mélyvíz. Mind a talajvíz, mind a mélyvíz — aszerint, hogy milyen kőzetben helyezkedik el — lehet likacs- v. hasadékvíz. A moszkvai Nemzetközi Hidrológiai Kongresszus (1937) a föld alatti vizeket szabad tükrű, nyomás nélküli és zárt tükrű, nyomás alatt álló vizekre osztotta. A zárt tükrű, nyomás alatt álló víz felszíne (tükre) és a felszín között egy v. több vízzáró réteg települ. Ha a fúrással feltárt víz nem emelkedik a felszínre, akkor zárt tükrű szubartézi víz, ha felszínre tör, akkor zárt tükrű artézi víz a neve. Mind a szubartézi, mind az artézi víz — aszerint, hogy milyen kőzetben helyezkedik el — lehet likacs- v. hasadékvíz. Szabad víz. Az a talaj hézagaiban levő víz, amelyet a növények gyökereikkel képesek felszívni. Szabad vízkészlet. A -*• vízgazdálkodási mérleg egyik mutatója (->- Vízmérlegmutató, — Aktív vízgazdálkodási mérleg). Helytelenül vízfölöslegnek is nevezik. (-► Vízkészlet-gazdálkodás) Szabad vízsugár. Általában olyan mozgó folyadék, amelyet minden oldaláról azonos nyomású gáz (leggyakrabban levegő) határol, pl. a bukóknál olyan átbukó vízsugár, amelynek bukó felőli oldalán a légköri nyomással azonos nyomású levegő van. Szabad vízugrás. Műtárgyaktól, műtárgyrészektől nem befolyásolt -»■ vízugrás. Sz. esetén a rohanó szakasz, a vízugrás és az áramló szakasz egymástól jól elkülöníthető. Szabályos földtani térkép-»Földtani térkép Szabályos hiba. A mérés többszöri megismétlődésekor értékét valamilyen törvény szerint változtató hiba. A Sz. többnyire nem küszöbölhető ki az ismétlések számának növelésével. A Sz. számtani középértékét állandó hibának nevezik. Szabályozás. A gép, gépcsoport v. készülék, 649 ill. folyamat beállítása a kívánt célnak megfelelően. Az irányított folyamatba való beavatkozás akkor válik szükségessé, ha a folyamat valamilyen jellemzője eltér az előírt értéktől. Az eltérést v. kezelőszemély v. automata észleli, és összehasonlítva az előírt értékkel, beavatkozik. A beavatkozás hatására az előírt értéktől való eltérés csökken. A hatáslánc tehát zárt, és a Sz.-t éppen ez különbözteti meg a nyílt hatásláncú —- vezérléstől. — A Sz.-t a Sz.-i kör tagjainak időbeli viselkedése szabja meg. Ezek összhatásainak eredményeképpen beszélhetünk arányos (P), integráló (/), differenciáló (D) szabályozó hatásokról és ezek kombinációiról (pl. FID Sz.). Szabályozási kotrás. A folyószabályozási művek mederalakító hatásának meggyorsítása érdekében v. kötött mederanyag esetén a hajózási, ill. egyéb érdekből szükséges mederméretek előállítása céljából végzett -» kotrás. Csak kotrással folyót szabályozni, ill. a tervezett mederméreteket tartósan előállítani általában nem lehet, mert a kotrott árkot a -*■ hordalék rövidesen betemeti. Szabályozási mélység. A szabályozott folyómeder fenéksávjának — hajózható folyók esetében a -*■ hajóútnak — minden pontján a -*■ szabályozási vízszinthez képest megtervezett, és előállítandó legkisebb mélység. Szabályozási művek. Terméskőből, műkőből, rőzséből v. vegyes anyagból készült, a folyó- v. tómederbe tervszerűen beépített és fenntartott műszaki létesítmények, amelyeknek rendeltetése a -*■ mederszabályozás céljait megvalósítani és eredményeit állandósítani. A Sz. lehetnek -*■ hosszirányú művek és -«■ keresztirányú művek. Szabályozási szélesség. A szabályozandó középvízi v. kisvízi -► medernek a tervezéskor vezetőmű bekotő-keresztgáttal A különféle szabályozási müvek alkalmazási helyei
