Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

B

Baktériumok hajózózsilip) 800 t-s uszályok átemelésére alkal­mas. Víztáplálása + 3,28 m-es bajai vízállásnál megszűnik. A -► Türr István által újjászerve­zett Ferenc-csatorna Társulat építette 1871— 1875-ben. Bajkál-tó Világ nagyobb tavai Bajonettzár Tömlőzár Bajuszcsatorna. A -- csörgedeztető öntözés öntözőcsatornája. Rendeltetése, hogy a csör­gedező vízfátyolt felfogja, mielőtt az erekre szakadna szét. Az összegyűjtött vizet azután ismét vízfátyol formájában juttatja az öntö­zendő felületre. Bakállvány. A legegyszerűbb munkaáll­vány. Két részből: a bakból (innen kapta nevét) és az állványpadozatból áll. Alacsonyabb épít­mények falazásánál és vakolásánál alkalmaz­zák. Az építőiparban igen gyakori szerkezet. Bakdaru Portáldaru Bakelizált fa. Műgyanta ragasztóval 7 -j- 8 atm nyomáson telített fa. A telítés után a fa nyomószilárdsága kb. nyolcszorosára, hajlító­szilárdsága pedig kb. kétszeresére növekszik. Baker, Benjamin (1840—1907) angol mér­nök, a műszaki mechanika úttörője. J. Fowlerral közösen építette a Forth-hidat (Qeensderry, Nagy-Britannia), mely Európa legnagyobb nyí­lású hídja volt (1882—1890). Főműve a nílusi --Asszuáni duzzasztómű építésének és tovább­fejlesztésének terve (1898—1902). Bakhát. A talaj felületén készített 20—50 cm magasságú, oldalirányban egyenletes esésű föld­sáv, amelynek célja a felszíni vízmozgás szabá­lyozása. (-*■ Bakhátas öntözés, — Bakhátas er­dősítés) Bakhátas erdősítés. Nedves, vizenyős terü­leten v. öntözött, elsősorban szennyvízzel öntö­zött területen alkalmazott fatelepítési módszer. A kiemelkedő bakhátak akkor is biztosítják a gyökérzet levegőellátását, ha a mély barázdák vízzel fel vannak töltve. Bakhátas öntözés. A — csörgedeztető ön­tözési mód változata: az öntözővíz a bakhát- szerűen kiképzett, kétirányú, 2—4%-os esésű, mesterséges lejtőkön csörgedezik le, és a csurga- lékvíz a lejtők alján vezetett árokban távozik el. Bakonszegi leeresztőzsilip. A Keleti-fő­csatorna alsó torkolati műtárgya. 1956-ban épült Bakonszeg község határában, a csatorna 98 km szelvényében. A zsilipen keresztül 10 m3/sec öntözővíz ereszthető le a Kék-Kállón és a Berettyón át a Körösök vízrendszerébe. A zsilip­hez a főcsatorna káros túlduzzadását megaka­dályozó íves túlfolyó csatlakozik. Bakoszlop — Távbeszélőoszlop 55 Baktericid-szűrő. A víz tisztítására hasz­nált lassúszűrő. Felületén biológiai hártya kép­ződik, amely a vízben levő mikroszervezetek jelentős részét kiszűri. (-► Biológiai szennyvíz- tisztítás) Bakteriofág (Phagineae, röviden: fág). A vírusokkal rokon, 10—200 m/x nagyságú, elekt­ronmikroszkóppal fényképezhető mikroszerve­zetek, a baktériumok parazitái, melyek a homo­lóg v. rendszertanilag rokon baktériumok tenyé­szeteit feloldják. A kórokozó baktériumok ki- tenyésztése pl. szennyvizekből körülményes és bizonytalan, a kérdéses patogén csoportra jel­lemző B. kimutatása könnyebb laboratóriumi feladat. Bakteriológiai szennyvízvizsgálat. Az emberre és a háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozó, a fertőző baktériumok jelenlétét, faj­táit és mennyiségét állapítja meg. A B.-tal egy­idejűleg rendszerint parazitológiai vizsgálatot is végeznek. Bakteriológiai vízmintavétel. Előírásos mintavétel a víz bakteriológiai vizsgálatára. A Vízvizsgálati Szabványok MSZ 22 901-55 fejezete (az ivóvíz bakteriológiai vizsgálata) sze­rint a hivatalos mintavételt csak szakember végezheti. Ha a B.-t folytonosan működő szer­kezettel végzik, a szerkezetet legalább 5 percen át működtetni kell. Felszíni vizek vizsgálatára megfelelő vízmerítő szerkezet (-► Stöszner-féle vízmerítő készülék) használandó. Különösen fontos a sterilitás. A szennyvíz bakteriológiai vizsgálati szabályait az MSZ 260- /25. lap — 56. tartalmazza. Bakteriológiai vízvizsgálat. Az -* ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. Baktériumok (hasadógombák; Schizomycetes, Schizophyta). A növényvilág első törzsét alkotó, í tó1 J^? f A különféle baktériumok mikroszkopikus képe 1. tularémia, 2. paratífusz, 3. dizentéria, 4. hastífusz, 5. kolera 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom