Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
R
Ragasztott kapcsolás gammaszelvényezés az agyag- és márgarétegek helyének megállapítására pontos, a víztartó rétegek elhelyezkedésére szonban nem kielégítő adatokat szolgáltat. A R. legkorszerűbb változata, a neutronszelvényezés ún. forrásból kibocsátott neutronokkal bombázza a rétegeket. Az így fölvett ún. hidrogéngörbe a rétegek hidrogéntartalmára jellemző és értékes adatokat szolgáltat a vízadó rétegek helyének pontos meghatározásához. A kétféle R. együttes végrehajtása megbízható kútszelvényt biztosít. Eredményesen alkalmazható lecsövezett meddő szénhidrogénkutató fúrásoknak víz-, ill. hévízkúttá való alakításához. Radioaktív szennyeződés. A vízben oldott radioaktív, többnyire cc, ß, v. y sugarakat kibocsátó izotópok okozta szennyeződés. A R.-ek a sugárzó készítményeket használó ipari laboratóriumok v. gyógyintézetek szennyvizeiből, sokszor pedig a légköri csapadékvizekből kerülhetnek a természetes vizekbe. Radioaktív szennyvíz. Az atomenergia termelése, fölhasználása és az uránérc földolgozása során keletkezik. Főként az emberi szervezetre káros hatása a sugárzó anyag felezési idejétől és koncentrációjától függ. A szennyvízben levő radioaktív anyagokat a szennyvíztisztítás során csupán csökkenteni lehet. Irodalom. Illés I.: Csatornázás és szennyvíztisztítás. Bp. 1965. Radioaktív szonda. Az anyagvizsgálatok (pl. talaj tömörségének v. nedvességtartalmának mérésénél) céljára használt, a vizsgált anyagba, ill. abba mélyített furatba bocsátható, radioaktív sugárzást kibocsátó műszerfej. Radioaktív víz tisztítása. Olyan ivóvíz esetében szükséges, amelynek radioaktív hatása literenként meghaladja a 10 ~7 mikrocurie értéket. A kis felezési idejű izotópokkal szeny- nyezett vizek tisztítása előzetes derítéssel kezdődik. Hosszabb felezési idejű izotópok esetében más j módszer kell. A gyakorlatban használatos alumínium-szulfátos derítés, szűrés gyakran önmagában is elegendő. Biztosabb az eredmény a víz lúgosításával és alumínium-szulfát helyett vasklorid használatával. További dezaktiválás érhető el aktív szén, réz- és ezüstsók adagolásával. Az ismertetett lehetőségek azonban nem mindig elégségesek a közüzemi ivóvíz ésszerű és gazdaságos tisztítására. Radiológiai vizsgálatok. A vizek sugárzási aktivitásának vizsgálata. Lehet természetes (40K -*• kálium, urán és termékei, 14C) és mesterséges (atomrobbantásokból, izotóp-felhasználásból eredő). A vizek aktivitását a bepárlási maradék jö-aktivitásával jellemzik. A hazai folyók aktivitási szintje 1966-ban 10 ~8 (.iG{m\, a veszélyesnél alacsonyabb. (-► Sugárzásmérő műszerek a vízanalitikában) Radioszaprób zóna. Különleges, radioaktív hulladékot tartalmazó szennyvizek. (-*■ Szapro- bionta-rendszer) Rádiólokátor -► Radar Ragadozó halak. Azok a halfajok, amelyek elsősorban hallal táplálkoznak. Legfontosabb R. a harcsa, a süllő, a csuka, a ragadozó őn, a fekete sügér és az angolna. Ragasztott kapcsolás. A faszerkezetek ösz- szeerősítésének már az ókorban is alkalmazott módja. Építőipari fa tartószerkezeteket ragasztással először Németországban készítettek 1907- ben (Hetzer). Faszerkezetek összeerősítésére háromféle ragasztóanyagot használtak: állati eny- vet, növényi enyvet és műgyanta ragasztókat. A ragasztott faszerkezetek csak a műgyanta ragasztóanyagok bevezetése óta terjedtek el, főként a nyugat-európai államokban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában. A R. előnye: gazdaságos anyagfelhasználás, tökéletes kapcsolat, kis térfogatváltozás, jobb homogenitás, ellenállóság a gombákkal szemben, kisebb elemekből 603 CSEHSILOVÁKIA
