Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
P
Pennsylvániai fúró S82 Pennsylvániai fúró. Az ütve működő fúráshoz használt, amerikai szabvány szerint készített -*■ fúrószerszám, amely munkáját csaknem kizárólag zúzással végzi. Pennsylvániai-rendszer. Az olajkutak építésében elterjedt, a vízfúrásban is alkalmazott fúrási mód. Perci-kábel Gyűrűs ikerzsinór Percliter ->- Vízhozam Perdület. A sebességvektor (v) és az elemi hosszúságú vonal (dl) skaláris szorzata, vagyis djH = rdí, ill. az dB hosszra vonatkozólag B B r = füdí = J (vxdx + vydy + v2dz), A A vagyis az egységnyi tömeg impulzusnyomatéka a görbületi középpontra. Ha tetszőleges görbét befutva az A és B pont egybeesik, 0 = J üdí ennek a zárt görbéhez tartozó P. neve cirkuláció. Egyszeresen összefüggő folyadéktérben csak akkor potenciálos az egyértékű sebességeloszlás, ha a cirkuláció az áramlási tér bármely zárt görbéje mentén zérus. Ha az áramvonalak koncentrikus körök, az ideális folyadék potenciális áramlásakor a P. állandó. Valóságos folyadékban a nyírófeszültségek torzító hatása érvényesül. Perdület-tétel (a perdület állandóságának tétele). Kimondja, hogy a sebességi térben görbe áramvonal mentén lejátszódó folyadékmozgás sebességének (v) és az áramvonal görbületi sugarának (r) szorzata állandó, vagyis vr = const. Ebből következőleg görbe áramvonal mentén egyenletes áramlás csak akkor jöhet létre, ha bármelyik áramcsőelemre ható impulzuserőknek a görbületi középpontra vonatkozó forgató- nyomatéka zérus, vagyis ha eredőjük átmegy a görbületi középponton. Peremes cső -*■ Karimás cső Peremtenger Tenger Peremtörés. A hegység v. szárazföld peremén (szegélyén) a töréses szerkezeti mozgás következtében létrejött törés, vetődés. A P. morfológiailag is éles határt szab a törés következtében kiemelkedett, ill. lesüllyedt hegység- v. kéregrésznek. Perforátor ->- Jégrobbantás Perifiton -► Élőbevonat Periglaciális -*■ Jégkorszak Perkins-féle eljárás ->- Palástcementezés Perleberg Gusztáv (1815—1855) kultúrmérnök. Érdemeket szerzett a tiszai fölmérésben. Készített Tisza-szabályozási tervet is, majd vezette a tiszadobi átvágás, ill. a Taktaköz szabályozási munkálatait. Perlit Riolit Perm. A földtörténeti ókor, a karbonra következő utolsó időszaka. Nevét a szovjetunióbeli egykori Perm kormányzóság területén található rétegösszletről kapta. Permanens duzzasztott szivárgás. A duzzasztott szivárgás végső fázisa. Ilyen eset áll elő,, amikor pl. a talajvízből a megcsapolási helyeken át távozó vízhozam a csatornából elszivárgó vízhozammal egyenlő. A permanens állapotot megelőző nem P. létrejöttéhez az szükséges, hogy a talajvízréteg oldalirányban az egységnyi gradiens mellett beszivárgó víz mennyiségénél kevesebbet vezessen el. Permanens fokozatosan változó vízmozgás. Olyan -► áramlás, melynek bármely pontjában a lokális gyorsulás zérus, emellett a konvektiv gyorsulás is csekély, tehát a nyomáseloszlás bármely szelvényben hidrosztatikusnak tekinthető. P.-sal van dolgunk a hosszanti irányban csak igen lassan változó szelvényű csövekben és csatornákban, ill. akkor, ha ezek tengely- vonala csak igen kevéssé görbül. A P.-sal kapcsolatos feladatok a Bernoulli-egyenlettel, a nyomáseloszlás hidrosztatikus volta miatt, általában egyszerűen megoldhatók. Permanens folyadékmozgás. Olyan tartósan állandó áramlás, amelynek áramvonalai párhuzamos egyenesek, sebességeloszlásának alakja tehát az áramlás mentén nem változik. Nyomáseloszlása homogén erőtérben hidrosztatikus. Ilyen az egyenes csőben v. prizmati- kus csatornában végbemenő áramlás, ha a felszín a fenékkel párhuzamos. A permanens egyenletes vízmozgás olyan áramlás, amelynek sebességvektor-eloszlása térben és időben állandó. Áramvonalai párhuzamos egyenesek. Nyomáseloszlása hidrosztatikus. Permanens hirtelen változó vízmozgás. Olyan áramlás, melynek konvektiv gyorsulása nem hanyagolható el, és így szelvényeiben a nyomáseloszlás nem hidrosztatikus. P.-sal van dolgunk pl. csatornák, csövek szelvényváltozásainál, kis sugarú íveiben. A P. sebességeloszlása általában közelítőleg sem tekinthető egyenletesnek. Az ilyen áramlások elméleti hidraulikai vizsgálatához a Bernoulli-egyenlet egymagában nem elegendő, mert a vizsgált pontokban a kinetikai és a nyomási energia egyaránt ismeretlen. Permanens mozgás (az időben állandó mozgás, stacionárius mozgás). Olyan folyadékmozgás, amelynek jellemzői (sebesség, vízhozam, sűrűség stb.) az idő függvényében nem változnak.
