Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
M
kezők: szén-monoxid, kénhidrogén, ammónia, ciánhidrogén. Robbanásveszély miatt a metán és a benzingőz is a M. közé sorolható. Mérgező szennyvíz Csatornahálózatra veszélyes szennyvíz Mérleges csapadékíró. A bizonyos nagyságú felületre esett csapadék súlyát mérleggel méri v. rajzolja. így télen is használható, mert a hó súlyát is megméri (pl. Anderkó—Bogdán- fy-féle M.). Mérleg-módszer. A népgazdasági tervezés egyik módszere. Segítségével alakítják ki a nép- gazdasági terv elkészítésekor a népgazdaság különböző területei között a helyes arányokat, a népgazdasági terv egyes részei közötti összhangot. A mérlegben mennyiségileg (értékben, termékben, létszámban) szembeállítják egymással a szükségletet (felhasználást) és a forrást (fedezetet), majd létrehozzák összhangjukat. Lényeges vonása, hogy a népgazdasági összefüggéseket, a tartalékok feltárását, a takarékos felhasználást, a szűk keresztmetszetek feltárását kutatja. (-*- Input-output analízis) Mérlegmotor. Csapágyazott házú villany- motor a forgó mozgást végző munkagépek teljesítményfelvételének meghatározásához. A ház a teljesítmény mértékének megfelelő nyomatékkai kíván elfordulni. A nyomaték és a fordulatszám méréséből a teljesítmény meghatározható. Mérnök. Eredetileg a latin ingenium szó jelentése értelmében használt minősítő fogalom, tehát képességet, tehetséget, éleselméjűséget jelentett viselőjére, ill. képzettségére, valamely tudományban való jártasságára vonatkoztatva. Innen ered a francia ingénieur elnevezés, melyet a XVIII. szd.-ban kezdtek alkalmazni a francia hadigeométerekre, hadimatematikusokra és fizikusokra. Innen vette át az európai szóhasználat, így a magyar is. A szó jelentése változásai során úgy alakult, hogy előbb magasfokú (egyetemi) műszaki képesítést jelentett, majd napjainkban ismét az eredeti kifejezés általánosabb értelmében válik használatossá. így jelenleg a műszaki jellegű egyetemeken és főiskolákon képesített szakembert jelent. Ismerünk általános, építész-, gépész-, vegyész-, kohó-, bánya-, erdő-, mg.-i, kertész-, közgazdasági stb. M. elnevezést. Az oktatás fejlődésével egyre újabb M.-i szakok alakulnak. (-► Okleveles mérnök) Mérnök doktor (Dr. techn.). A műszaki egyetemek rektorai által adományozható legmagasabb műszaki képesítés. Azok az okleveles mérnökök kaphatják, akik megfelelő színvonalú doktori értekezést írnak, és sikeresen leteszik a három tárgykört felölelő doktori szigorlatot. Mérnökgeológia (műszaki földtan). Átmenet a műszaki és földtani tudományok között; a földtani viszonyok szerepét és hatását vizsgálja a műszaki létesítmények tervezése és építése során. Mérnökgeológus. A geológus és az építőmérnök határterületi feladatainak megoldására képzett szakember. Szakterületéhez elsősorban a talajfeltárás és a vízfeltárás tartozik. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen képezik őket. Mérnökgeológus szakmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetem keretében szervezett kétéves speciális továbbképző tanfolyamot végzett általános mérnök. A képzés célja a mérnökgeo- lógusi alapképzés hiányának pótlása intézményes továbbképzés útján. Mérnöki Intézet -*■ Institutum Geometri- cum Mérnöki Továbbképző Intézet 1939-ben alakult a József Nádor Műegyetem keretében. Feladata: a felsőfokú műszaki képzettséggel rendelkezők szakmai továbbképzése, az egyetemi oktatás során részletesen nem tanumányozható szakterületeken. Mérnök közgazdász -*■ gazdasági mérnök Mérőasztal. Részletpont-fölvételre és alappont-sűrítésre használt geodéziai eszköz, amely állványból, műszertalpból és rajztáblából áll. A M.-hoz tartozik még a távcsöves vonalzó v. dioptrás vonalzó (amellyel az irányítást végzik), a -+■ szelencés v. talpas libella (-*■ libella) 503 Mérőállomás a rajztábla beállításához és egy iránytű a M. tájékozására. A részletpontok fölvétele a M.-lal előmetszéssel és poláris koordinátaméréssel, az alappontok sűrítése pedig ezeken kívül még -*• oldalmetszéssel, hátrametszéssel és sokszögeléssel is végezhető. Mérőállomás. A vízgazdálkodásban kísérleti terület vízgazdálkodási viszonyainak, a vízépítési műtárgy állékonyságának, működésének megfigyelését látja el. Feladata többek között: a vízhozam, a hordalék, a vízsebesség, a talajvízmozgás mérése; az áramlás, a vízhőmérséklet, a vízállásváltozás, a vízminőség vizsgálata: 33*
