Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
M
Metán Az eredeti kőzet összetétele lényegesen megváltozik. Metán (mocsárgáz, földgáz, biogáz, bányalég, sújtólég, CH4). Színtelen, szagtalan, nem mérgező, kékes lánggal égő gáz. M.-os erjedés folyamán keletkezik a levegőtől elzárt cellulózból, anaerob M.-képző baktériumok (Methanosar- cina, Methanococcus, Methanobacterium fajok) enzimtevékenysége következtében. A természetben vízzel átitatott mocsári talajok mélyén, ill. mesterséges légmentes rothasztó tartályokban keletkezik. (— Biogáz) Metánbaktériumok. A szerves anyagok — főleg a cellulóz — anaerob bomlásakor keletkező metánt oxidálják széndioxiddá és vízzé. Ilyen a talajban és iszapban elterjedt Methano- monas methanica. A M. kemoszintézis során, széndioxid-asszimilációjukhoz az energiát metán oxidálásából nyerik: CH4 + 02 -► C02 + + 2HaO + energia. Metános erjedés. Az -»• oldómedencében végbemenő anaerob szennyvízrothadási folyamat. Meteorológia (időjárástan, légkörtan). A Föld légkörének fizikai tulajdonságaival, folyamataival, állapotváltozásaival és mozgásjelenségeivel foglalkozó tudomány. Tárgyát és módszereit tekintve a fizikai, közelebbről a geofizikai tudományok csoportjába tartozik. Igen sok alkalmazott résztudományág fejlődött ki a M.-val kapcsolatban, így mg.-i, erdészeti, orvosi, egészségügyi, repülési, katonai, törvényszéki, építészeti, közlekedési stb. M. (-► Hidrológia) Irodalom. Aujeszky—Berényi—Béli: Mezőgazdasági meteorológia. Bp. 1951; Bacsó N.: Bevezetés az agrometeorológiába. 3. kiad. Bp. 1966. Meteorológiai állomás. Egy meghatározott terület légkörének, pillanatnyi fizikai jellemzőinek mérésére v. regisztrálására berendezett telep. Négyféle M. működik. Az elsőrendű M. az összes időjárási elemet megfigyeli, leolvasó és regisztráló műszerekkel az adatokat rögzíti; a másodrendű állomás abban különbözik az előbbitől, hogy regisztráló műszerei nincsenek; a harmadrendű M. csapadékmérést és egy-két időjárási elemet észlel, a negyedrendű M. csak csapadékmérővel van ellátva. A M.-ok megfigyeléseiket naponta 7, 14, 21 h-kor, a csapadékmérést 7 h-kor végzik. Tájolását és a műszerek elhelyezését előírások szabályozzák. Metilnarancs-lúgosság. A lúgossági fok m-értéke, 100 ml víz titrálásához fölhasznált 1/10 normál sósav mennyisége, amely a metil- narancs-oldattal sárgára festett vizet barnássárgára változtatja. 498 Metszet. Építészeti v. mérnöki rajz, mely az épületet v. műtárgyat függőleges, ill. vízszintes tengelyére merőlegesen elképzelt síkkal elvágva, méreteivel ábrázolja (kereszt-M., hossz-M.). Metoplankton Plankton Mezei körző (járóöl). Hosszúságok közelítő meghatározására használható egyszerű eszköz. Puhafából készült fogantyúval és mindkét végén 30 cm hosszú csúccsal ellátott léc. Két hegye 2 m v. 1 öl távolságra van egymástól. A M.-t a csúcsai körül forgatva viszik tovább a földön. Az átforgatások száma egyenlő a mért hosszal. Mezofil baktériumok. Az olyan baktériumok gyűjtőneve, melyeknek szaporodási optimuma a melegvérű állatok testhőmérséklete (általában: 20—37 C°). A legtöbb humánpato- gén baktérium és több talajmikroba is mezofil. Mezofil élőlények -* Nedvesség mint környezeti tényező Mezofil rothasztás. A szennyvíziszap 29— 50 C°-on való rothasztása. Fűtött rothasztót igényel. Mezofotikus tavak -*- Fény mint környezettani tényező Mezoplankton Plankton Mezoszaprobionta (mezoszaprób szervezet). A közepesen szennyezett alfa-, ill. béta-mezo- szaprób zóna indikátorfajai. (-«- Szaprobionta- rendszer). Mezoszaprób zóna. Szaprobiológiai fogalom: közepesen szennyezett zóna. Itt játszódnak le az öntisztulás folyamatai; kémiailag az oxidációs folyamatok helye. Általában két jól elkülöníthető részre osztható: az alfa-mezoszap- rób, kevésbé tisztult rész, a vízben még amino- savak vannak, 02-telítettsége < 50%, a fotoszintetizáló algák miatt az 02-tartalom napszakosán ingadozik. Üledékében a fekete FeS sárgásbarna Fe2Os-dá alakult, a kénhidrogén is oxidálódott, így az iszap nem bűzös. A baktériumszám < 105/ml. Főként alfa-mezoszaprób
