Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

M

Mederemelkedés 490 egyben a kisvízhozam és közepes vízhozam fő­mederbe való koncentrálására, és ezáltal a főmedernek a víz-, a hordalék- és a jég-levezetés szempontjából helyes kialakítására. A kirekesz­tésre ítélt ág, ill. ágrendszerek hordalékkal való feltöltődésének segítése érdekében a tapasztala­tok szerint a M.-t célszerű e mellékág alsó harmada táján elhelyezni; hosszú és nagy esésű mellékágakon keletkezett nagy vízlépcső meg­osztása céljából M.-sorozatot kell kiépíteni. Mederemelkedés. A folyó medrének a lerakódó -► hordalékkal való lassú feltöltődése; akkor következik be, ha a folyószakaszra felülről több hordalék érkezik, mint amennyit a víz továbbszállítani képes. Az ennek következtében jelentkező mederfeltöltődés oda vezet, hogy a folyó nem a mélység, hanem a szélesség irányá­ban fejlődik, a mederben ->- zátonyok, -*■ szige­tek keletkeznek, -»• mellékágak, sőt mellékág­rendszerek alakulhatnak ki. Mederfeltöltődés -*• Mederemelkedés Mederfenék. A vízfolyás medrének a leg­kisebb víz által borított része. Mederfenntartás. A folyó- és tószabályozás keretében folyamatosan végzendő munka, mely­nek célja a mederállapot romlásának megaka­dályozása. Ezt a célt szolgálják: a megépült sza­bályozási művek állagának megóvása, a fenn­tartási munkák, továbbá a víz-, hordalék- és jégelvonulási akadályok eltávolítása, az ún. ->- medertisztítás, ill. szükség szerint fenntartási kotrás. Mederfölvétel. A folyó- v. tómeder állapo­tának és változásainak megismerését szolgáló geodéziai méréssorozat. A parton vezetett sok­szögvonalhoz rögzített keresztszelvény-mé­réssel v. (nagyobb folyókon és tavakon) -► szondirtachigrafikus fölvétellel végezhető. A M.-hez újabban a hangvisszaverődésen alapuló mélységmérőket is alkalmazzák. A M. során kapott adatok fölhasználásával a mederről -*■ mélységvonalas helyszínrajzot készítenek. Medergaléria. A vízfolyás medrében, rend­szerint víz alatti kotrással készített árokba fekte­tett -*• galéria. A szívócsöves M.-ban a vizet közvetlenül a galériavezeték alsó pontjáról szivattyúzzák. A gyűjtőkutas M. kialakítása és működése a parti galériáéval azonos. Mederhasználat. A folyóvíz (folyó és víz­folyás) v. természetes tó partján fekvő ingatlan (-*- Parti ingatlan) tulajdonosának (kezelőjének, használójának) az a joga, amely szerint a -*■ medret a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségletét meg nem haladó mértékben hasz­nálhatja és hasznait szedheti (homok-, kavics­nyerés, vízi növényzet kitermelése, kagylógyűj­tés stb.) [Polgári Törvénykönyv (1959: IV. tv.)107.§], A tsz M.-i joga kiterjed a tulajdoná­ban és használatában levő földekkel határos vizek medrének üzemi célokra és üzemszerű használatára, valamint a hasznok szerzésére (1967 :IV.tv. 13. §). A jogosult a M.-ot a meder, a — part, a vízi létesítmények, ill. a vízhaszná­latok sérelme nélkül, ha pedig ez a tevékenysége üzemszerű v. egyébként a vízügyi jogszabályok szerint a -*■ vízjogi engedély megszerzésére vo­natkozó rendelkezések hatálya alá esik (pl. a meder állapotát érintő kavicskitermelés), csak a vízügyi hatóság engedélyével gyakorolhatja. A tsz a vizek medrének üzemi célokra v. üzem­szerű használata előtt ezt köteles a medret kezelő szervnek bejelenteni és a területileg illeté­kes vízügyi hatóságtól a vízjogi engedélyt előze­tesen beszerezni. A M.-i jog nem foglalja magá­ban a külön jogszabályok hatálya alá eső jogo­sítványok (pl. halászati jog) és az egyéb hatósági engedélyhez kötött természetes vízhasználatok (fürdés, csónakázás) gyakorlására való jogot; nem terjed ki a haszonszedés fogalmán túlmenő, az állagot érintő kitermelésre (pl. fák gyökeres­től való kiszedése); nem sértheti a medret kezelő szerv vízügyi érdekből gyakorolt elsődleges Medergaléria Kereszlszelvényfölvétel közepes nagyságú vízfolyásnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom