Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

M

Márga Márga. Szemcsés v. lazán ülepedett, erősen szennyezett szénsavas mész, amely a tavak, lá­pok vizéből kicsapódással keletkezett. Szénsa- vasmész-tartalma igen változatos lehet, néha csaknem tiszta CaC03. Járulékos anyagai sze­rint megkülönböztetünk mész-M.-t, agyagos, •vályogos és homokos M.-t. Mész-M: 50% fölötti CaC03-tartalma van, agyagos-M: 20-50% közötti CaCOs; vályogos M: 10-25% közötti CaC03; homokos M. 20% alatti CaCOs. A dolomitos M. nagyobb mennyiségű kalcium- magnéziumkarbonátot tartalmaz. A M. a mész- tartalomtól függően lemezes v. pados elválású. Minél több CaC03-ot tartalmaz, annál vasta­gabb rétegekben válik el. Jellegzetes sekélyten­geri üledék. Érdes felületű, tömött szövetű, általában sárga, barna v. szürke színű. Mo.-on mind a földtörténeti középkor, mind az újkor üledékei között megtaláljuk. Nagyobb M.-fejtők a Pilis hegységben Üröm, a Gerecsé­ben Lábatlan határában vannak. Főleg cement- gyártásra, ezenkívül építkezési célokra használ­ják. Márialigeti vízerőmű. A Lajta 10,2. fkm szelvényében épült. Hasznosított átlagos esése 2,5 m, vízhozama 5,5 m3/sec. Az erőtelep beépített teljesítménye 105 kW, átlagos évi ener­giatermelése 250 ezer kWó. Márna (marcihal, rózsahal, rózsás márna, Barbus barbus L.). A ponttyal rokon fenéklakó folyami hal, mely a gyors folyású, oxigéndús, mély, 486 Rózsás márna (Barbus barbus) kavicsos, homokos fenekű folyószakaszokat (M.- szinttáj) kedveli. Húsa ízletes, bár szálkás, a folyami halászatnak fontos és értékes piaci áruja. Ikrája mérgező. Márnaövezet Középszíntáj Márványszűrő. A 2,5—7,5 n.k.f. karbonát­keménységű víz savtalanítására használt beren­dezés. A víz keménységét erősen növeli, ezért csak lágy vizek savtalanítására alkalmas. Második tiszai vízlépcső -► Kiskörei Víz­lépcső Másodlagos áramlás (szekunder áramlás). A főáramlásétól különböző jellemzőjű (rend­szerint eltérő irányú, sebességű) áramlás. Létre­jöttének számos oka lehet (pl. az áramló folya­dékot határoló falak nagymértékű görbülete, esetleg törése, a főáramlás útjában álló akadály, az áramló folyadékban levő szilárd test stb.). A M. energiát fogyaszt. Ha a mozgó folyadék energiájával takarékoskodni kell, a M. elkerü­lésére, ha pedig az energiát átalakítani (meg­törni) szükséges, a M. létrehozására törekednek. Másodlagos jégzajlás -«-Jégzajlás Másodrendű áramlás. Olyan folyadék­mozgás, amelynek jellemzői a főáramlás (az elsőrendű áramlás) jellemzőihez viszonyítva kicsinyek. Másodrendű pont. A -«- háromszögelésben az egymástól átlagosan 25 km-re levő egyik alappont. A szintezésben a másodrendű szinte­zési vonalak közös végpontja. Mászható szelvényű csatorna — Csator­naszelvény Mászóakna. A zárt terek felülről v. alulról való megközelítését lehetővé tevő, hágcsóval ellátott, kör, négyzet v. téglalap keresztmet­szetű függőleges akna. Mászóbot. 50 cm hosszú, 5 cm-es beosztású faléc, melynek két végén acél karcolókörmök vannak. A -*■ mászóbúvár fölszereléseként a csatorna hosszúsági adatainak mérésére szolgál. Mászóbúvár Csatornabúvár Mászótüske. A távbeszélő-oszlopokon a segédeszköz nélküli felmászást szolgáló, létra- szerűen beépített gömbacél-darab. Mászóvas. A vezetéktartó oszlopra való biztonságos fölmászást és szerelői állást biztosító eszköz. Talpas része szíjazattál erősíthető a lábbelire, az ív alakú kapaszkodókar megcsúszás ellen tüskékkel ellátott. Mátra-vidéki regionális vízmű. A rend­kívül vízszegény Párád, Recsk és a Mátra hegy­ség településeinek vízellátására épülő vízmű. Az 1969-ben elkészült Köszörűvölgyi tározóból ki­vett nyersvizet 2000 m3/nap kapacitású tisztítómű kezeli. A megépítendő Csórréti tározó (1973 — 1975) 3000 m3/nap nyers vizet szolgáltat egy másik felszíni vízműnek. Központja: Párád. Meander. A turbulens vízmozgásban fellépő csavaráramlások következtében a folyó — ka­nyarulatai folyamatosan fejlődnek. A fejlődés tendenciája — főleg a folyók középszakaszán (-*- Szakaszjelleg), melyet a kanyargósság jelle­mez — olyan, hogy a kanyarulatok hossza egyre nő. Azt a kanyarulatot, melynek hossza megha­ladja a kezdő és végpont fölé rajzolt félkör hosszát, M.-nek nevezzük. Mechanikai analízis. A talaj szemnagyság

Next

/
Oldalképek
Tartalom