Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

M

Makroporózus talaj

medret fenntartó és jelentékeny mennyiségű folyamatos vízszállítást biztosító 25 folyó alkotja (Duna, Lajta, Rába, Ipoly, Sió, Kapos, Zala, Dráva, Mura, Tisza, Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Hernád, Zagyva, Tárná, Hármas- Körös, Kettős-Körös, Sebes-Körös, Fekete- Körös, Fehér-Körös, Berettyó, Maros), amelyeknek együttes hossza az ország területén kereken 3200 km. Ezek vízhálózatát alkotja a mintegy 2 és fél ezer számottevő (1 km-nél hosszabb, ill. 1 km2-nél nagyobb vízgyűjtőjű) kisvízfolyás, amelyek jelentékeny részének nincs állandó medre és vízszállítása.

A természetes lefolyás nélküli és az árvédelmi töltésekkel azzá tett síkvidéki területek időszakosan felgyülemlő belvizeit 27 ezer km össz-hosz- szúságú csatornahálózat vezeti le.

A számottevő (fél ha-nál nagyobb) természetes és mesterséges állóvizek száma kereken 1200, amelyek közül 34-nek van 1 km2-t meghaladó vízfelülete. Az állóvizek együttes kiterjedése 880 km2 (az ország területének kereken 1 %-a).

Magyarország Vízföldtani Atlasza. Mo. vízföldtani viszonyait 73 db 1:1 000 000, 1 : 200 000 és 1 : 100 000-es léptékű térkép- mellékleteken ábrázoló, színes térképsorozat. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. 1962-ben jelent meg. Schmidt E. R. tervei és elgondolásai alapján készült. Hozzátartozik a Vázlatok és tanulmányok Mo. vízföldtani atlaszához c., 664 lap terjedelmű, ugyancsak MAFI kiadvány (1962) is.

Magyarország vízháztartása. A medencejelleg és a szárazság felé hajló éghajlat hatását tükrözi. Az ország területére hulló, sokévi átlagban 620 mm csapadéknak mintegy 90 %-a közvetlenül visszapárolog a légtérbe és csak a maradék 10%-a kerül be a vízfolyásokba. Az ország folyóinak hasznosítható vízkészlete ezért kereken 95%-ban a szomszédos országokból ered. Az ország hazai eredetű vizeit együttesen tekintve, az egy lakosra vonatkoztatott fajlagos vízkészlet (lefolyás) tekintetében Mo. a legkedvezőtlenebb helyzetben van Európa valamennyi országa között. (Ábrát 1. a 480. oldalon!)

Irodalom. Magyarország felszíni vizei. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Bp. 1967.

Magyar ozonizáló. Ipari célokra hazánkban gyártott és Polyzon elnevezésű készülék. A M.-k lemezes elektródájú berendezések.

Maiság elve (aktualizmus elve). A geológia egyik klasszikus, elvi megállapítása. Eszerint a különböző földtani erők és erőtényezők — amelyek a Föld felszínének fejlődését folyamatossá teszik — a földtörténeti múltban is ugyanúgy működtek, ahogyan ma megfigyelhetjük. A

M.-t Lyell (e.: Iájel) angol geológus fejtette ki a Földtan alapelvei (London, 1830) c. könyvében. Majzik-vonalzó. A geodéziai hosszmérési

479

Példa a területi mérlegekre (A Magyarország vízháztartása c. szócikkhez)

eredmények rajzi feldolgozásánál használatos két egybevágó, egyenlő szárú derékszögű fém háromszög-vonalzó (felrakó háromszög). Az egyik vonalzó átfogóján a rajz méretarányának megfelelő osztások }^2-szeresei vannak, a másik háromszög átfogóján pedig nóniusz van. Használata főleg koordináta-hálózattal ellátott térképekre való további — koordinátákkal megadott — pontok fölrakásához, vagy pedig a térképen levő pontok koordinátáinak leméré- séhez előnyös.

Makrocsapadék -► Csapadék Makroelemek. Azoknak az elemeknek a gyűjtőneve, melyek az élő szervezetekben több mint 0,1% arányban szükségesek. A legfontosabbak: N, P, S, K, Ca, Na, Mg stb. Makro-ökonometria — ökonometria Makroplankton -* Plankton Makroporózus talaj. Olyan 0,1—0,01 mm átmérőjű szemcsékből álló, rendszerint lösz- v.