Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

M

Mo. elsőrendű szintezési hálózata

472

M. igen sokféle keletkezésű, kemizmusú, hőmérsékletű és gyógyhatású vizet szolgáltatnak. Papp Sz. beosztása szerint M. egyszerű hévizek, egyszerű szénsavas vizek, alkáli-hidrogén-karbo- nátos (alkalikus) vizek, kalcium-magnézium- hidrogén-karbonátos (földes—meszes) vizek, kloridos (konyhasós) vizek, szulfátos (keserűsós) vizek, vasas vizek, kénes vizek, jódos-brómos vizek és radioaktív vizek. A gyógyászatban nagy értékű kincset sok természetes forrás és mesterséges kút hozza felszínre. Mo. fontosabb ásvány- és gyógyvíz-előfordulásait a Papp F. szerkesztette térkép, az országos és világviszonylatban is előkelő helyet elfoglaló nagy-budapesti előfordulásokat pedig a Schmidt E. R. készítette ábra szemlélteti.

Irodalom. Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Szerk.: Schulhof 0. Bp. 1957.

Magyarország elsőrendű szintezési hálózata. Az ország egész területét behálózó, egymáshoz csatlakozó, 250 + 300 km hosszú, zárt sokszögvonalakból álló szintezési hálózat. Ez az országos magassági mérések alapváza.

Magyarország éghajlata. Mo. éghajlata szerint a mérsékelt övezetnek szárazság felé hajló részéhez tartozik. A Kárpátok hegyláncával körülvett és az Alpokkal határolt magyar medence éghajlata a zárt medencék éghajlati jellegzetességét mutatja. Elsősorban is bizonytalan a csapadék időbeli eloszlása és mennyisége, valamint nagyok a hőmérsékleti szélsőségek. Forró nyarak és szigorú telek, hűvös nyarak és enyhe telek váltakoznak.

Hazánkat felváltva látogatják a K-Európából áramló száraz, télen hideg, nyáron meleg, a Földközi-tengerről jövő meleg és párás, az Atlanti-óceán felől ideáramló páradús — nyáron hűvös, télen enyhe — légtömegek. Időjárásunk azért változatos, mert hol az egyik, hol a másik hatás kerül fölénybe.

A hőmérséklet évi menetében a négy évszak kifejezetten jelentkezik. Legmelegebb hónap a július, középhőmérséklete 20—22 C°, a leghidegebb a január (—1, —3 fok). Igen nagyok a hőmérsékleti szélsőségek. Lehet +40 C° és —35 C°. Tehát az ingadozás eléri a 75 fokot.

A fagyos napok száma DNy-ról ÉK felé nő, 70—120-ig. A téli napok száma 15—35-ig, a —10 fokot meghaladó zord napok száma 10— 20. A 25 fokot elérő nyári napok száma ÉNy-ról DK felé nő 50—80-ig. A 30 fokos hőségnapoké 10—25-ig. A fagymentes időszak április közepétől október elejéig tart.

A csapadék eloszlása a domborzat függvénye.

Csapadékban legszegényebb terület a Tisza, Zagyva, Körös vidéke, ahol az átlag 500 mm. A Dunántúlon és a Középhegységekben 680 mm. Legtöbb az eső júniusban, legkevesebb februárban. Előfordulhat az átlag kétszerese, de lehet az átlag felénél is kevesebb. Előfordulhatnak egész hónapok csapadék nélkül, de lehet, hogy a havi átlag háromszorosa hull le. A csapadék átlagos mennyisége és eloszlása elegendő volna a mg.-i termelésre, de egyes években olyan nagyok az eltérések, hogy a csapadékellátás egyenletessége csak öntözéssel és csatornázással biztosítható.

A levegő nedvességének évi középértéke 70— 80%, a nyári hónapokban 60—75%, télen 80—90% a havi közép.

A napsütés Európa hasonló földrajzi szélességeken fekvő vidékeihez hasonlítva, igen sok. Az Alföldön 1900—2100, a Dunántúlon 1800— 2000 óra évente.

Az ország szélviszonyai kedvezőek. Az uralkodó szélirány többnyire az ország közepe felé mutat. A szél erőssége a Kárpátok szélvédő hatása miatt mérsékelt, a viharok gyakorisága nem nagy.

Bacsó a következő éghajlati körzeteket különbözteti meg; 1. K-Mo.: csapadék 583 mm/év, ebből nyári félév 354 mm (IV. 1.—IX. 30.), átlaghőmérséklet (nyári félév) 16,8 C°, napfény 2021 óra/év; 2. Közép-Alföld (518, 303, 17,4, 2072); 3. D-Alföld (586, 337, 18,1, 1965); 4. Kisalföld (592, 345, 16,2, 1874); 5. Ny-Mo. (731, 462, 15,9, 1752). 6. D-Dunántúl (721, 420, 17,4, 1970). 7. Dunántúli-középhegység (683, 415, 16,4, 1950). 8.É-Mo. (582, 354, 16,1, 1780).

Az ariditási tényező (-*- Arid) országos átlaga 1,2, vagyis a lehetséges párolgás átlagosan mintegy 20%-kal meghaladja a csapadékot. A természetes vízhiányt öntözéssel kell pótolni. Az ország legnedvesebb éghajlatú részein: 0,7, a legszárazabbakon: 1,5 az ariditás mértéke.

Irodalom. Bacsó—Kakas—Takács: Magyarország éghajlata. Bp. 1953; Bacsó: Agrometeorológia Bp. 1958.

Magyarország nagyobb folyói. Mo. a

Kárpát-medence közepén mély fekvésű, nagy folyókkal átszelt 93 000 km2 területéből 43 000 km2 a nagy folyók ártere. Az utóbbi területen kívül mintegy 700—8500 km hosszú — kisebb vízfolyás található. Az említett arány azt mutatja, hogy vízkészletünk eloszlása az ország területén egyenlőtlen.

Mo. teljes vízforgalma sokévi átlagban kereken 5500 m3/sec, azaz 170 km3/év. Ennek a mennyiségnek 66%-a, vagyis 3620 m3/sec, azaz 114 km3/év folyóink országhatáron túli -* vízgyűjtő területéről származik. Az ország-