Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
M
Magas part építésével gazdaságosan kielégíthető, síkságon azonban a víztornyok viszonylag kis űrtartalma (max. 2500—3000 m3) és nagy költségigénye következtében a napi átlagos víztermelés 5— 10 %-ának tárolásával is meg kell elégedni. Ilyenkor a kellő vízszolgáltatási biztonságot alacsony szintű medencékkel és megfelelő kapacitású tartalék szivattyúkkal, hidegtartalékkal biztosítják. Magaspart. A legnagyobb víz fölé érő, tehát a -*■ hullámteret természetes módon határoló partalakulat. Magassági alappont. A geodéziai mérések céljára elhelyezett olyan -+• pontjel, amelynek alapsík fölötti magassága ismert. (Alappont) Magassági biztonság. A mértékadó árvízszint és a töltéskorona v. árvízvédelmi fal víz felőli élének magassága közötti különbség méterben kifejezett értéke. Mértéke a — mentesített terület (-»- Ártér) értékétől függően 0,5—1,5 m között változik. Megállapításakor figyelembe kell venni a vízfelszín szél okozta emelkedését, a hullámok magasságát, valamint azt a körülményt, hogy a töltés felső, mintegy 0,5 m vastag rétege szivacsos, járatokkal átszőtt s így nem vízzáró. Ezért 0,50 m-nél kisebb M. nem tervezhető. A M. egymagában nem jellemzője a töltés által adott biztonságnak. Magassági kör. A teodolitokon a -*• magassági szögek mérésére szerkesztett tárcsa v. körgyűrű. Magassági szög. Geodéziai fogalom. Az -+■ irányvonal és a vízszintes sík közti szög. Magasságmérés. Geodéziai művelet pontok abszolút v. relatív magasságának meghatározására. A M. -*■ szintezéssel, trigonometriai v. barométeres (fizikai) magasság- méréssel végezhető. Az első eljárás a gyakoribb, az utóbbi kettőt csak kivételes esetekben alkalmazzák. Magassásos (Magnocaricion elatae). A feltöltő szukcesszióban részt vevő növényi társulások a nádas és a mocsárrét között. Állományát zsombékoló növények (sások: Carex elata, C. pseudocyperus, C. paniculata, C. acutiformis és egy nádperje: Calamagrostis neglecta) zsombékjai alkotják. A zsombékok közt víz van, benne hínárvegetáció v. nedves mohás sömlyékek különleges élővilága. A M. a mocsári növényzet utolsó képviselője, a feltöltődés folytatásaképp mocsárrét v. láprét alakul ki a helyén. (-*■ Láp) Magasvezetés. A medrek v. csatornák magassági vonalazásának az az esete, amikor a fenékvonalat a terepszint közelében v. afölött 468 alakítják. Sík vidéken az öntöző csatornákat, de igen gyakran a külvízcsatomákat is M.-sel vezetik át a mély ártéren. Nemkívánatos M. áll elő a hordaléklerakódás következtében kialakuló függőmedreknél. Magas vezetésű csatorna. Olyan csatorna, amelyben az üzemvízszint a környező terep fölött helyezkedik el. Főleg öntözőcsatornák, esetleg belvízcsatornák szakaszai készülnek M.- ként. Minden esetben vízzáró töltésekkel építik. Magáncsatorna. Közterületen fektetett olyan csatorna, amelyet a tanács, ill. közmű vállalata még nem vett kezelésbe. A M.-t rendszerint iparvállalatok, közintézmények üzemeltetik. Magánkút. Az ingatlan területén háztartási, esetleg üzemi célra létesített ásott v. fúrt kút. A M.-ak többsége -*■ gémes-, ill. -*■ kerekes kút, nagyobb részük a terepről beszivárgó, szennyezéstől sem védett, fertőzött talajvizet szolgáltat. A közegészségügyi hatóságok által szúrópróbaszerűen végzett vízvizsgálatok szerint a M.-ak többségének vize colival fertőzött. Magán vízi létesítmények Vízi létesítmény Magányos hullám. A nyugalomban levő v. permanensen egyenletesen mozgó víztér egyensúlyi állapotának hirtelen, rövid ideig tartó megzavarása következtében keletkező hullám. Minthogy a mozgását jellemző meny- nyiségek értékei nem ismétlődnek szabályos időközökben, nem tartozik a periodikus mozgások csoportjába. Mivel azonban bizonyos mértékben mégis hasonló a periodikus mozgásokhoz, a kvázi-periodikus mozgások csoportjába sorolják. Magbeton, a) Szerkezeti v. térkitöltő beton, amely valamilyen (pl. műkő) bevonatot kap (lépcső, pihenőlemezek, hídpillérek stb.). b) Az előregyártó telepeken az elemek alakját megadó, negatív formabeton (pl. betontálcák gyártása) . Magcső. Gépi magfúrásra alkalmazott -► fúrószerszám. Az egyszerű M. 3 m hosszú, a béléscsőnél kevéssel nagyobb falvastagságú acélcső, amelynek felső végén az iszapcső, alsó végén pedig a magfogó hüvelyhez csavart fúrókorona van. A fúrókorona alakja a kőzetviszonyokhoz alkalmazkodik. Magfúrás. Kőzet- v. talajfurat előállítása olyan csőszelvényű fúróval, amelynek belsejében a fúrómag (kőzetminta, talajminta) épen megmarad, és kiemelve geológiai v. talajmechanikai vizsgálatok céljaira alkalmas. Tehát olyan fúrási eljárás, amely a kőzetekből összefüggő és eredeti települési viszonyaikat megközelítő, szennyező iszaptól mentes minta vételét teszi lehetővé.
