Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

M

Magas part építésével gazdaságosan kielégíthető, síkságon azonban a víztornyok viszonylag kis űrtartalma (max. 2500—3000 m3) és nagy költségigénye következtében a napi átlagos víztermelés 5— 10 %-ának tárolásával is meg kell elégedni. Ilyen­kor a kellő vízszolgáltatási biztonságot alacsony szintű medencékkel és megfelelő kapacitású tar­talék szivattyúkkal, hidegtartalékkal biztosít­ják. Magaspart. A legnagyobb víz fölé érő, tehát a -*■ hullámteret természetes módon határoló partalakulat. Magassági alappont. A geodéziai mérések céljára elhelyezett olyan -+• pontjel, amelynek alapsík fölötti magassága ismert. (Alappont) Magassági biztonság. A mértékadó ár­vízszint és a töltéskorona v. árvízvédelmi fal víz felőli élének magassága közötti különbség méterben kifejezett értéke. Mértéke a — men­tesített terület (-»- Ártér) értékétől függően 0,5—1,5 m között változik. Megállapításakor figyelembe kell venni a vízfelszín szél okozta emelkedését, a hullámok magasságát, valamint azt a körülményt, hogy a töltés felső, mintegy 0,5 m vastag rétege szivacsos, járatokkal átszőtt s így nem vízzáró. Ezért 0,50 m-nél kisebb M. nem tervezhető. A M. egymagában nem jellem­zője a töltés által adott biztonságnak. Magassági kör. A teodolitokon a -*• ma­gassági szögek mérésére szerkesztett tárcsa v. körgyűrű. Magassági szög. Geodéziai fogalom. Az -+■ irányvonal és a vízszintes sík közti szög. Magasságmérés. Geodéziai művelet pon­tok abszolút v. relatív magasságának meg­határozására. A M. -*■ szintezéssel, trigono­metriai v. barométeres (fizikai) magasság- méréssel végezhető. Az első eljárás a gyakoribb, az utóbbi kettőt csak kivételes esetekben alkal­mazzák. Magassásos (Magnocaricion elatae). A fel­töltő szukcesszióban részt vevő növényi társu­lások a nádas és a mocsárrét között. Állományát zsombékoló növények (sások: Carex elata, C. pseudocyperus, C. paniculata, C. acutiformis és egy nádperje: Calamagrostis neglecta) zsombékjai al­kotják. A zsombékok közt víz van, benne hínár­vegetáció v. nedves mohás sömlyékek különle­ges élővilága. A M. a mocsári növényzet utolsó képviselője, a feltöltődés folytatásaképp mocsár­rét v. láprét alakul ki a helyén. (-*■ Láp) Magasvezetés. A medrek v. csatornák ma­gassági vonalazásának az az esete, amikor a fe­nékvonalat a terepszint közelében v. afölött 468 alakítják. Sík vidéken az öntöző csatornákat, de igen gyakran a külvízcsatomákat is M.-sel veze­tik át a mély ártéren. Nemkívánatos M. áll elő a hordaléklerakódás következtében kialakuló függőmedreknél. Magas vezetésű csatorna. Olyan csatorna, amelyben az üzemvízszint a környező terep fölött helyezkedik el. Főleg öntözőcsatornák, esetleg belvízcsatornák szakaszai készülnek M.- ként. Minden esetben vízzáró töltésekkel építik. Magáncsatorna. Közterületen fektetett olyan csatorna, amelyet a tanács, ill. közmű vállalata még nem vett kezelésbe. A M.-t rend­szerint iparvállalatok, közintézmények üzemel­tetik. Magánkút. Az ingatlan területén háztartási, esetleg üzemi célra létesített ásott v. fúrt kút. A M.-ak többsége -*■ gémes-, ill. -*■ kerekes kút, nagyobb részük a terepről beszivárgó, szennye­zéstől sem védett, fertőzött talajvizet szolgáltat. A közegészségügyi hatóságok által szúrópróba­szerűen végzett vízvizsgálatok szerint a M.-ak többségének vize colival fertőzött. Magán vízi létesítmények Vízi létesít­mény Magányos hullám. A nyugalomban levő v. permanensen egyenletesen mozgó víztér egyensúlyi állapotának hirtelen, rövid ideig tartó megzavarása következtében keletkező hullám. Minthogy a mozgását jellemző meny- nyiségek értékei nem ismétlődnek szabályos időközökben, nem tartozik a periodikus mozgások csoportjába. Mivel azonban bizonyos mérték­ben mégis hasonló a periodikus mozgásokhoz, a kvázi-periodikus mozgások csoportjába sorolják. Magbeton, a) Szerkezeti v. térkitöltő beton, amely valamilyen (pl. műkő) bevonatot kap (lépcső, pihenőlemezek, hídpillérek stb.). b) Az előregyártó telepeken az elemek alakját meg­adó, negatív formabeton (pl. betontálcák gyár­tása) . Magcső. Gépi magfúrásra alkalmazott -► fúrószerszám. Az egyszerű M. 3 m hosszú, a béléscsőnél kevéssel nagyobb falvastagságú acél­cső, amelynek felső végén az iszapcső, alsó végén pedig a magfogó hüvelyhez csavart fúrókorona van. A fúrókorona alakja a kőzetviszonyokhoz alkalmazkodik. Magfúrás. Kőzet- v. talajfurat előállítása olyan csőszelvényű fúróval, amelynek belsejében a fúrómag (kőzetminta, talajminta) épen meg­marad, és kiemelve geológiai v. talajmechanikai vizsgálatok céljaira alkalmas. Tehát olyan fúrási eljárás, amely a kőzetekből összefüggő és eredeti települési viszonyaikat megközelítő, szennyező iszaptól mentes minta vételét teszi lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom