Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

L

Lokalizálási terv létesítmények, hanem utak, vasutak v. termé­szetes terep vonulatok is figyelembe veendők. Lokalizálási terv -*• Elszigetelési terv Lokalizáló gát -*■ Lokalizálás Lokális gyorsulás -► Konvektiv gyorsulás Lokomobil -*■ Gőzgép, -*■ Kazán Longitudinális sebességpulzáció. A lon­gitudinális, a főáramlás irányába eső sebessé­gek, ill. sebességösszetevők nagyságának időbeli változása. Turbulens folyadékmozgás esetében a L. frekvenciája rendszerint nagy. Longitudinális seiche [e.: szés]. A tó hossz- tengelyének irányában mutatkozó víztükör­lengés, a víztükör helyzetének periodikus válto­zása a tó fölötti légnyomásnak hely szerinti egyenlőtlen eloszlása következtében. (-*- Egy- csomós állóhullám) LOT -*■ Mélységmérő Lotikus vízterület. Mozgó, áramló, nyug­talan vízterület, pl. a hullámzó nyílt víz, szem­ben a nádasok belsejének -*• lenitikus vizével. Lökésgátló (lengéscsillapító olaj fék). Az el­mozduló géprészek sebességét korlátozó, hidrau­likus henger és dugattyú, a folyadék átömlésé- nek egyik v. mindkét irányban működő fojtásá­val. A járművek rugólengéseinek csillapítására, a csappantyúk zárásának lassítására stb. hasz­nálják. Az irányítástechnikában alkalmazott, rendszerint rugóval sorba kötött alakját -+- kata- raktnak nevezik. Lökéshullám. Olyan haladó -► hullám, melyet a kiindulási mozgásállapotból mestersé­ges beavatkozás (pl. gyors zsilipzárás v. -nyitás) folytán bekövetkező hirtelen vízhozamváltozás hoz létre. L. keletkezik pl. folyami vízerőművek felvizében és alvizében a turbinák hirtelen nyitása, ill. zárása v. a -*■ duzzasztómű hirtelen nyitása, ill. zárása következtében. (-► Kosütés) A nyomás alatti vezetékben keletkező L.-nak nyomáshullám a neve. (-*■ Nyomáshullám cső­vezetékben) Lösz. A jégkorszakban a folyók kiszáradt ár­teréből kifújt porból, szélárnyékos oldalakon v. szélcsendben bekövetkező porhullásból létre­jött, sárga színű, laza, üledékes kőzet. A szél ál­tal felhalmozott üledék igen finom szemcséjű (0,01—0,05 mm) hulló porból keletkezett. Jel­lemzője a makroporózus szerkezet. A szemcsék uralkodó anyaga a kvarc, melyeket CaC03 kötőanyag (hártya) tart össze. Ezért a L.-re sósavat csöppentve hirtelen pezsgést észlelünk. Mivel mindig füves növényzettel födött, száraz mezőségeken alakult ki, szerkezetét a füves nö­vényzetnek köszönheti. Jellegzetesen meredek, 464 függőleges falban áll meg. Víz hatására roskadó tulajdonságú. A L.-ben fehér mészkonkréciók (löszbabák), szárazföldi csigák (Helix, Pupa. Succinea) és közbetelepülő vörösesbarna ún. L.-vályogzónák találhatók. A L.-ben található mészbevonatos növényi részek az egykori száraz éghajlatú füves sztyeppékre hívják föl a figyel­met. Gyakran találhatók benne a jégkorszakban élt gerincesek (mammut, rénszarvas stb.) csont­maradványai. Humifikálva kiváló termőföld, a világ búzatermelése 90%-ban L.-talajon fo­lyik. Mo.-on csaknem mindenütt megtalálható. Löszdolina. A víz oldó hatására, löszterüle­ten keletkezett tölcsér alakú karsztos forma. Löszkút. Tulajdonképp felszakadt löszdo­lina. A L. oldalfalait mészüledék béleli ki. Lösz roskadása. A lösznek és a löszszerű iszapnak az a tulajdonsága, hogy szerkezete a víz hatására megbomlik, s a mikroporózus talaj tömörödik. Terhelés hatására az ilyen talajokon sok esetben repedések keletkeznek. Lösz szilárdítása. Az építmények alatti lösztalajok roskadásának megakadályozása. Vé­gezhető robbantással, cölöpökkel való mély­tömörítéssel, a talaj kiégetésével, különféle vegyi anyagokkal való kezeléssel. Hazánkban a robbantással való mély tömörítést alkalmazták jó eredménnyel. Lövellt beton. A szilárd felületre nagy nyo­mással feljuttatott aprószemű beton- v. cement­habarcs. A keverék tömören feltapad, és a felü­letén különlegesen jól záró, nagy szilárdságú betonréteg keletkezik. Minimális cementada­golása 350—400 kg/m3. (-* Torkrét beton és habarcs) Lövőke. A nagyobb átmérőjű csőnek foko­zatosan szűkülő kiömlőnyílása. A vízporlasztó berendezés egyik alkatrésze. (-*■ Amszterdami fúvóka) Lövőkeátmérő Fúvókaátmérő Luby-féle eljárás. Mintavételi eljárás a le­begtetett hordalék közepes töménységének meg­határozására. Luby szerint a vízfolyás kereszt- szelvényének egyenlő vízhozamú sávjait kell kijelölni, és azoknak a sávszélességeknek a kö­zépvonalából kell a kívánt pontosságnak meg­felelő számú hordalékmintát venni. Függélyen- ként öt minta alapján általában elegendően pon­tos középtöménység-érték határozható meg. Lúgmérés -► Alkalimetria Lúgosság. A természetes vizek lúgosságái -*■ pH 8,3 alatt elsősorban a Ca- és Mg-hidro- génkarbonátok okozzák, pH 8,3 fölött pedig alkáli-karbonátok és -hidroxidok. Mérőszáma a lúgossági fok: a 100 ml vízre fogyott 0,1 n sósav ml-einek a száma fenolftalein v. metiloranzs

Next

/
Oldalképek
Tartalom