Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

L

Légsűrítő hőelvonó apró bordás csőrendszer. A víz e csövekben hűl le az átáramló hideg levegő hatására, míg a fölmelegedett, könnyebb levegő a kürtőn át távozik. Van mesterséges szellőzésű L. is. A L. előnyei: a) tetemes vízmegtakarítás ér­hető el, ami vízigényes üzemekben, pl. erőmű­vekben nagy jelentőségű, b) a zárt hűtővíz- rendszer következtében a nagy vízigényű ipar­telepek (erőművek) telepítése a vízbeszerzési lehetőségektől nagyrészt függetlenné válik, c) a víz nem sűrűsödik be, d) üzem közben fagyveszély nincs, e) algásodásra lehetőség nincs. A L.-ek közé tartozik a világszabadalomként elfogadott Heller—Forgó-rendszerű hűtés is. Légkör (légtér, atmoszféra). A Földet gömb- héjszerűen körülvevő gázelegy, melynek teljes vastagsága mintegy 1000 km. A vízkörforgásban és az időjárás alakulásában közvetlenül részt vevőL.-i jelenségekaL. alsó, 10—12 km-es össze­tételében (a troposzférában) mennek végbe. Légköri víz -► Légnedvesség Légkörtan Meteorológia Légnedvesség. Az 1 m3 levegőben levő víz­gőz tömege. Viszonylagos mértéke az R relatív nedvességtartalom, azaz az e valóságos vízgőz­mennyiségnek — adott t hőmérsékleten — a telítettségnek megfelelő E vízgőzmennyiséghez . e viszonyított értéke. R = 100 — . A p páranyo­E más, az e nedvességtartalom és a t hőmérséklet közötti összefüggés: 1,06 (1 + a<) ^ ahol a hőtágulási együttható oc ~ 0,004. Mérésére a hajszálas higrométer és az August-félepszichro- méter szolgál. Légnemű halmazállapot - Halmazálla­pot Légnyereg. A földtani szelvényen a már le­tarolt gyűrt formának pontozott vonallal jelölt kiegészítése. Légnyomás. A Földünket körülvevő levegő­réteg nyomása. Az észlelőhely magassági fekvésé­vel változó érték, tengerszinten mérve 1033 g/cm2, amit 1 atmoszférának nevezünk. A ma­gasság szerinti változását a magasságmérésben hasznosítjuk. A mérnöki gyakorlatban a magas­ságkülönbségnek a L.-sal való változását hazai viszonyok között az m = 19 469(1+0.00307 í)log — Bf képlet fejezi ki, ahol Ba és Bf az alsó és felső szinten egyidejűleg mért légnyomás, t pedig a levegő átlagos hőfoka. A L. mérésére a baro­méterek szolgálnak. Légnyomásos alapozás. A vizes talajra emelt építmény v. a víz alatt építendő műtárgy alapjának elhelyezési módja. A fölül zárt, alul nyitott alapozószekrényt a talajba v. a vízbe süllyesztik, miközben sűrített levegővel víztele­nítik, a talajt pedig folyamatosan eltávolítják belőle. Elveszett munkakamrával (a kamra az alaptest v. építmény végleges tartozékát alkotó keszon) és visszanyert munkakamrával (a munkakamra visszahúzható, búvárharang) végzett L.-t külön­böztetünk meg. Légnyomásos rajzoló vízmérce. Higanyos rajzoló manométerből (nyomásmérőből) és vízbe süllyeszthető rugalmas fenekű légtartály­ból álló műszer. A víznyomás az állandó belső nyomáson tartott légtartályra a vízmélységnek megfelelően hat, és a manométer ezt a víz­mélységgel arányosan rajzolja. (-*■ Vízmérce) Légnyomásos vízemelő -* Mammutszi- vattyú Légoxidáció. A karbonáthoz kötött vas- és mangán tartalmú víz vastalanítására és mangán- talanítására használt eljárás. A L. célja a vízben oldott szénsav leválasztása és a víz dúsítása a levegő oxigénjével, amely a vízben levő vasat és mangánt vízben oldhatatlan csapadékká oxidál­ja­Légoxidációs mangántalanítás. A L. ak­kor alkalmazható, ha a vízben levő mangán hidrokarbonátokhoz kötött, és a víz pH-értéke 7,5 v. ennél nagyobb. Légsűrítő (légkompresszor). Sűrített levegőt termelő gép. A vízépítés területén általában 459 Légsűrítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom