Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
L
Lesseps szakosztályának titkára volt. Jelentősebb munkái: Az ipari szennyvíztisztítás, közreműködött a Szennyvíztisztító berendezések és csatornahálózatok, továbbá az Épületgépészet c. könyv megírásában és a Szennyvíztisztító Berendezések és Szennyvízvizsgálati Szabványok kidolgozásában. Különösen a Sajó, Duna és a Balaton szennyeződésének vizsgálatával foglalkozott. Lesseps, Ferdinand-Marie, de (1805— 1894) francia mérnök és diplomata, a francia akadémia tagja (1884), a -► Szuezi-csatorna tervezője és építője (1859—-1869); utóbb a Panama-csatorna tervezésének és (a Panamacsatorna Részvénytársaság bukása miatt félbemaradt) építésének vezetője (1879—1889). Leszállóakna. A helyszínen csömöszölt betonból v. vasbetonból, ill. beton idomdarabokból, gyakran kútgyűrűkből, régebben falazással épített függőleges akna. Az aknát a fedőlapkereten nyugvó vas, esetleg vasbeton, ritkán kő, beton v. fa fedőlap zárja le. A leszállást az akna falába beépített vashágcsó teszi lehetővé. Leszálló forrás Forrás Leszálló karszt Karsztvíz Leszívás (depresszió). A vízfelszín süllyedése természetes v. mesterséges okok következtében. Ilyen pl. a kút vízszínének süllyedése a szivaty- tyúzás következtében, a vízfolyás vízszínének süllyedése valamely szelvényen átfolyó vízhozam hirtelen megnövekedése miatt stb. Leszívási felület. A kút, galéria stb. megcsapoló hatására a hatástávolságon belüli térben lesüllyedt vízfelszín. Kút esetében a L.-et leszívási tölcsérnek nevezzük. Leszívási görbe (depressziós görbe). Grafikon, mely azt mutatja, hogy a talajviszonyok, a lecsapoló és víztelenítő berendezések hogyan hatnak a talajvízszín alakulására. A L. meghatározása különösen fontos a lecsapolás és a talaj csövezés tervezésekor; ti. az ilyen jellegű műszaki beavatkozásoknak éppen az a céljuk, hogy a tervezett növényállomány részére a legkedvezőbb talajvízszintet hozzák létre. Folyók viszonylatában a tartós magas vízállás időszakában telítődött parti sávból a kisvízi ->- meder feíé szivárgó víz felszíne. A L. felülről nézve mindig domború. Leszívási tölcsér -► Leszívási felület Leszívott vízszint. A kútnak szivattyúzás közben kialakult, a nyugalmi állapotnál mélyebben fekvő vízszintje. (->- Kút üzemi vízállása) Letárolás ->- Abrázió Leülepíthető szennyeződés » Szennyeződés 456 Levantei kor. A pliocén kornak a pannóniai után következő emelete. Leválasztásos lágyítási eljárások Csapadékképző lágyító eljárások Leválási jelenség (leválás, vízszálleválás). Hidrológiai jelenség; a mozgó folyadékba helyezett, a folyadékhoz viszonyítva nyugvó testről az áramvonal leválik, és szabad áramvonalként folytatódik. A szabad áramvonal egyik oldalán a folyadék mozog, a másik oldalán elméletileg nyugalomban van. Ez utóbbi teret nevezik holttérnek, bár bizonyos mértékű folyadékmozgás ebben is van. A szabad áramvonal mentén a sebesség és a nyomás állandó. Levegőelnyelő képesség. Általánosabb értelemben: gázelnyelő képesség. A folyadékoknak az a tulajdonsága, hogy meghatározott mennyiségű gázt (levegőt) képesek magukba fogadni. A folyadékok gázelnyelő képességének mértékét az abszorpciós tényezővel (az elnyelési tényezővel) jellemezzük. Ez az egységnyi térfogatú folyadékban elnyelt gáz mennyiségével egyenlő. Mértékegysége rendszerint cm3/l. Nagysága a folyadék és a gáz anyagi jellemzőitől, a nyomástól és a hőmérséklettől függ. Az abszorpciós tényező az elnyelhető gáz legnagyobb meny- nyiségével egyenlő. Ha a folyadék az ennek megfelelő gázmennyiséget elnyelte, telítve van. Ha a levegővel telített víz mozgása közben kisebb nyomású helyre érkezik, a nyomáscsökkenés mértékének megfelelő mennyiségű gáz válik ki belőle. A kivált gázok csökkentik a vezetékek átfolyási szelvényét, befolyásolhatják a hidraulikai kísérletek eredményeit. Levegőelosztás. A -*• gyorsszűrők öblítésében a megfelelő L. biztosítja a szűrőmosás azonos intenzitását. A L.-t csőrendszer v. az erre a célra készült szűrőfejek és fúvókák végzik. Levegőplankton Aeroplankton Levegőszükséglet. A légbefúvásos rendszerű eleven iszapos medencékben 1 kg érkező BOI5 (-*- biokémiai oxigénszükséglet) szennyeződés lebontásához szükséges levegő mennyisége, kb. 25—40 m3. Levegőztetés. A vízben elnyelt, gyakran kellemetlen íz- és szaghatású gázok eltávolítását, ill. az Oa-ben szegény víz 02-nel való dúsítását célzó eljárás. A L.-t a víz porlasztásával, permeteztetésével, csörgedeztetésével, kaszkádos vezetésével végzik. Levegőztető berendezés. Az eleven iszapos biológiai szennyvíztisztítás, az aerob iszapkezelés és a víztisztítás szerkezete, mely a technológia által kívánt oxigénszükségletet a levegőből az oldatba vitt oxigénnel fedezi.
