Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Á
határozása a közlekedési vonal fontosságán túl- 35 menően gazdaságossági kérdés is. Általában a teljes híd nyílásának biztosítania kell a 100 évenként egyszeri árvizek alsó határértékének duzzasztás nélküli levezetését. Alárendelt jelentőségű útvonalakon a híd emésztőképességén kívül megengedhető az árvíznek az úton való átbukása is az erre kijelölt helyen, a forgalom egyidejű szüneteltetése mellett. A nyílásméretek mellett a pályaszerkezet alsó élmagasságának is előírt értéke van annak érdekében, hogy az árvizek által sodort jég, ill. uszadék el ne akadjon. Ártéri járulék. A folyók ármentesítése során a mentesített területek tulajdonosai által a régebbi vízi társulatoknak fizetett járulék. Az Á. kivetésének alapja az -* ártérkataszter volt. Az Á. fogalmát fokozatosan kiterjesztették a belvízrendezésbe bekapcsolt ún. fennsíki területekre is. (— Belvízártér) Ártéri nyílás. A nyílt ártéren v. hullámtéren keresztül haladó — s ott mintegy keresztgátat alkotó —, rendszerint közlekedési létesítmény (út-, vasúttöltés) teljes (nyílt áteresz, híd) v. részleges (csatorna, bújtató) megszakítása abból a célból, hogy a levonuló árvíz akadály nélkül, számottevő felduzzadás nélkül folyhasson tovább. Méretezésének előírásai általában azonosak a meder fölötti v. abba épült műtárgyéval, de a pillérek kiosztása — az -► ártéri, ill. hullámtéri hidaknál— kevésbé kötött. Az Á.-o- kat híd esetében célszerű és gazdaságos a mederhíddal egy egységként megvalósítani; ez az elrendezés azonban nagyon széles nyílt ártér, ill. hullámtér esetében v. egyéb helyi adottságok (az árvíz levezetésében közreműködő holtmedrek) figyelembevétele miatt nem mindenkor tartandó be. Az Á. elhelyezése akkor megfelelő, ha az csaknem merőleges az árvíz levonulásának irányára. Ártéri üledék. Folyók, patakok áradásakor az ártéren (jelenkori teraszon) lerakódó agyag — iszap — homok (ún. öntésföld). Ártérkataszter (ártérosztályozás). Az államosítás (1948) előtt működő ármentesítő és belvízrendező társulatok járulékkivetésének a- lapja. A volt vízi társulatok az ártéri járulék megállapításakor egyrészt a terület magassági helyzetét, másrészt az ingatlanok ún. kataszteri tiszta jövedelmét (a birtokrészeknek — parcelláknak — a kataszteri birtokíveken feltüntetett évi hozadékát) vették figyelembe. Az Á.- nak ma már nincs jelentősége. (-*- Ártérfejlesztés) Árutonna-kilométer Hajózási teljesítménymutatók Árvédelmi gát építése Árvaszúnyogok (Chironomidae). A vízi élettér gyakori rovarai, melyek lárvái a víz fenekén élnek; legtöbbször törmelékfalók. Fontos hal- táplálék-szervezetek, több szaprobiológiai indikátorfaj van köztük. Különböző 02-igényük miatt tavak osztályozására is használják őket: Tanytarsus-tó: oligotróf, 02-dús üledék; Chiro- nomus-tó: eutróf, 02-szegény üledék; átmenetek: a Stichochironomus- és Sergenti-tavak. Árvédelmi fal. A folyók árvizeinek kiöntését megakadályozó beton v. vasbeton vízzáró létesítmény. Főként városi belsőségekben épül, ahol szélesebb keresztmetszetű földgát elhelyezésére nincs lehetőség. Az egyoldalú víznyomás miatt, kibillenés ellen, támfalszerűen képezik ki. Régebben vízzáró agyagmaggal, téglából v. kőből is építették. Elsőrendű követelmény az Á. teljes vízzárósága. Állítható zsaluzatok Árvédelmi gát építése. A földgátak építését mindig rétegesen kell végezni. A rétegek vastagsága kézi tömörítés esetén 15—20 cm, a Vörös árvaszúnyog (Chironómus pl umosus) 1. lárva, 2. bab vízszintesen
