Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
K
Kvázipotenciálos mozgás A K. az egyik legközönségesebb kőzetalkotó ásvány, a forróvizes oldatokból kivált érctelepek gyakori kísérő ásványa. A homok jelentékeny része K., előfordul tiszta K.-homok is. A talaj legállandóbb része. Kvarcszűrő. Kvarc szűrőanyaggal töltött lassú- v. gyorsszűrő. Kvassay Jenő (1850—1919) mérnök, a Kultúrmérnöki Intézmény megszervezője, a vízügyi szolgálat vezetője. 1880-tól az általa javasolt és megszervezett Kultúrmérnöki Hivatal, majd 1889-től az Országos Vízépítési és Talajjavító Hivatal (később: Országos Vízépítési Igazgatóság, 1899—) vezetője. Négy évtizedes működése (1877—1918) új korszakot jelentett a hazai folyószabályozások és a talaj- javítás terén. Nevéhez fűződik a Vízjogi törvény (1885: XXIII. te.) megalkotása, az Országos Halászati Felügyelőség és a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat megszervezése; ő kezdeményezte a balatoni kikötők és a Bp.-i Kereskedelmi és Ipari Kikötő építését stb. Gyakorlati és szervezői működéséhez hasonló jelentőségű volt elméleti és szakirodalmi tevékenysége is. Mezőgazdasági vízműtana (1—2. köt. Bp. 1879) évtizedeken keresztül a kultúrmérnöki munka kézikönyve volt. Irodalom. Károlyi Zs.: Kvassay Jenő. Élet és Tudomány. 1955. 34. sz. Kvassay Jenő vízmesteriskola Vízmesteriskola 443 Kvassay-vízlépcső. A Csepel-sziget északi végében a soroksári Duna-ág felső kiágazásának lezárására létesült. Fő feladata a Duna-ág árvíz- védelme és hajózási lehetőségének megteremtése, de ezenkívül a Duna-ág vízszínének szabályozásával számottevő előnyt nyújt az ipari- és öntözővíz kivételéhez, a Duna-ág elszennyeződése elleni védelemhez, továbbá a környező területek belvizeinek levezetéséhez. Részei: a 74 X10 m hasznos méretű hajózsilip, melyet támkapu zár el, a háromnyílású beeresztőzsilip és az erőtelep, melynek két függőleges tengelyű, 1250 LE-s kettős működésű vízgépe van. Az erőtelep hasznosított átlagos esése 4,6 m, vízhozama 50 m3/sec, beépített teljesítménye 1600 kW, átlagos évi energiatermelése 5,9 millió kWó. A turbinát szivattyúként üzemeltetve, a Duna alacsony vízállása esetében is ellátható a folyóág vízzel. A hajózsilip 1909—1911, a beeresztőzsilip 1924—1926, míg az erőtelep 1956—60 között épült. Irodalom. Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Bp. 1965; Kertai: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Budapest. 1963. 224 p.; Sajó—Benedek: A soroksári Duna-ág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve. Bp. Vízügyi Közlemények, 1911. 3. sz.; Kertai: A Kvassay-vízerőmű. Mélyépítéstudományi Szemle. Bp. 1959. 6. sz. Kváziperiodikus mozgás. A periodikushoz hasonló, de nem periodikus folyadékmozgás. K. pl. a mozgó folyadékba helyezett szilárd testek mögött keletkező Kármán-féle örvénysor. Kvázipermanens mozgás. A permanenshez hasonló, de valójában nem permanens folyadékmozgás. K. pl. az időben állandó helyi átlagértékekkel jellemezhető turbulens mozgás. (-*- Turbulens vízmozgás) Kvázipotenciálos mozgás. A potenciálos- hoz hasonló, de valójában nem potenciálos mozgás. K. pl. a sík lemezek közötti vékony rétegben kis sebességgel mozgó, nagy viszkozitású folyadék mozgása. Ez annál jobban megközelíti az ideális folyadék potenciálos mozgását, minél nagyobb a folyadék viszkozitása és minél kisebb a síklapok közötti távolság, valamint a mozgási sebesség. Ilyen a folyadék mozgása a rétegkismintákban (a Hele—Shaw-féle készülékekben), amelyeket főképpen szivárgási feladatok megoldására alkalmaznak. Kvassay Jenő
