Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
H
Hidrodinamika választja ki a -*• zagyból a különféle szemnagyságú szilárd anyagokat. Olyan kúp alakú zárt v. nyitott ülepítőmedence, amely a lebegő szemcsék elválasztását a folyadéktól nem a nehézségi, hanem a centrifugális erő felhasználásával végzi. Acéllemezből készült hengerből áll, melynek alsó része kúposán kapcsolódik a kiválasztott anyag elvezető- (lefolyó-) csövéhez. A henger felső részén érintőlegesen csatlakozik a zagybevezető cső. A henger felső fedőlapjának közepéhez vezetik a hígzagy- elvezető (örvény-) csövet. Az érintőlegesen csatlakozó zagycsövön érkező zagy a H.-ban forgó mozgásba kezd. A fellépő centrifugális erő hatására a nagyobb szemszerkezetű anyagrészecskék a henger fala mentén helyezkednek el, és a gravitációs erő hatására lefelé mozognak. Ily módon a H. kúpos alsó részéhez kapcsolódó le- folyócsövön keresztül a nagyobb töménységű zagy, a felső örvénycsövön a hígabb zagy távozik. Hidrodinamika. A dinamikának a folyadékok mozgására jellemző erőket és a folyadékok mozgását jellemző egyéb mennyiségi összefüggéseket tanulmányozó ága. Része a hidro- mechanikának és ennek következtében az általános mechanikának és a műszaki fizikának. Hidrodinamikai hálózat -*■ Áramkép Hidrodinamikai kenéselmélet. Az egymástól kis távolságban levő, egymáshoz viszonyítva elmozduló szilárd testek —- csap és csapágy — közötti viszkózus folyadék (kenőanyag) mozgásának elmélete. A csap és a csapágy közötti rés mérete és a kenőanyag viszkozitása igen kicsiny, ezért a jellemző -»■ Reynolds-szám még nagy sebességek esetében is lényegesen kisebb egynél, a kenőanyag mozgása a ->- kúszó mozgások tartományába esik. A csap, a csapágy és a kenőanyag kölcsönös helyzetétől függően a csapágysúrlódás háromféle esete fordulhat elő: 1. Tiszta folyadéksúrlódás esetében a szilárd részeket a kenőanyag teljesen elválasztja egymástól. Ekkor a kenőanyagban keletkező hidrodinamikai nyomások a csap terhelését kopás veszélye nélkül közvetítik a csapágyra. Minél vékonyabb a kenőanyag, annál nagyobb erőket képes kopás nélkül közvetíteni, de a tiszta folyadéksúrlódás 0,002 mm-nél vékonyabb kenőanyagréteg esetében már megszűnik. 2. Ha a kenőanyagréteg vastagsága 0,002 mm és 2 • 10~7 mm között van, hidrodinamikai nyomás közvetítésére nem számíthatunk, de még nem következik be a száraz súrlódás, hanem a határsúrlódás jellemzi a kenési állapotot. 3. Ha a 312 szilárd felületek közötti hézag még kisebb, a száraz és a kenőanyagos érintkezés vegyesen fordul elő, vagyis vegyes súrlódás játszódik le a két felület között. A H. eredményei a csapok, csapágyak tervezése, a gépek működtetése szempontjából fontosak. Hidrodinamikai paradoxon d’Alem- bert-féle paradoxon Hidrodinamikus nyomatékváltó (hidraulikus nyomatékváltó). Szivattyúból, fix vezetőkerékből és turbinából álló, hidrodinamikai elven működő rugalmas tengelykapcsolat, melynél a hajtó és hajtott tengely nyomatéka és fordulatszáma különböző lehet. Hidrodinamikus tengelykapcsoló Hidraulikus tengelykapcsoló Hidroenergia. A víz szintkülönbség okozta helyzeti energiája. Nagyságát a szintkülönbség határozza meg. Hidrofil -*■ Nedvesség mint környezettani tényező Hidrofil kolloidok -*- Kolloidok Hidrofiton (hydrophyton). Az igazi vízinövények összefoglaló neve. Teljes életpályájukat a vízben alámerülve v. arra kiterülve élik le. Hidroflex csőkötés. A hordozható öntözőcsövek nyomásra tömítő, szimmetrikus gyorskapcsolójának egyik hazai típusa. (-- Gyors kapcsolású kötések) Hidrofób kolloidok -*■ Kolloidok Hidrofor (nyomólégüst). Hidropneumatikus vízellátó berendezés, kis vízművekben, törpevízművekben a víztorony, ill. a magaslati medence helyettesítésére. A H. általában álló, nagy térfogat esetén fekvő acéltartály, amelyben a Hidroflex csőkötés Hidrofor berendezés elvi vázlata
