Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

H

Hévíz hőértéke

308

a kemény v. tömény sóoldatot tartalmazó hévizek okozta lerakódásokat a vezetékekben. Mindkét veszély elhárításának legkorszerűbb módja ->- hőkicserélő berendezés építése.

Hévíz hőértéke. A hőmennyiség-többlet, melyet a hévíz hordoz egy adott, általában a 12 C° hőmérsékletű kútvízhez képest, kcal-ban kifejezve. A H. annál nagyobb, minél magasabb hőfokú. A forró vizek lényegesen szélesebb körben hasznosíthatók, mint az alacsonyabb hőmérsékletűek. A 60—70 C° fölötti hévizek kon- vekciós v. sugárzó fűtésre, melegvízellátásra, fürdők kiszolgálására egyaránt alkalmasak.

A H. kifejezhető szénegyenértékben is. Ilyen értelemben a H. annak a normál fűtőértékű szénmennyiségnek felel meg, amennyit a 12 C°- os kútvíznek a hévíz hőfokára melegítéséhez kellene fölhasználni.

Hévíz hűtése. Ha a hévíz hőmérséklete magasabb a felhasználás célja szerint megengedettnél, a hévizet hűteni kell. Leggyakoribb a fürdők táplálására használt forró H. Természetes hévízhűtés esetében lényegében léghűtést alkalmaznak, a hévizet szabadon, lépcsős mederben vezetik el (kaszkádhűtés). Mesterséges hévízhűtéshez gépi szerkezetet, rendszerint ventillátort használnak. A H. az iparban alkalmazottakkal azonos elvek szerint működő -*• hűtőtornyokban is megoldható.

Hévízkút (termálkút). A hévíz feltárására létesített, kúttá kiképzett fúrás.

Hévízkút

Hézag Víz elhelyezkedése a földkéregben

Hézagolás. A kő- v. betonburkolatok, ill. támfalak hézagainak kiöntése cementhabarcscsal, esetleg bitumennel v. más tömítőanyaggal a vízzáróság fokozása, a tetszetősebb felület kialakítása végett.

Hézagsarok -*• Talajvíz

Hézagtényező (e). A talajban levő hézagok térfogatának a talajt alkotó szilárd ásványi szemcsék térfogatához való viszonya. Meghatározásához ismerni kell a talajminta térfogatát, száraz súlyát és az anyag fajsúlyát. A tömör homokos kavics H.-je — 0,22-j-0,33. Ugyanennek az anyagnak a H.-je laza állapotban —0,61 -i-0,72. A kövér agyag tájékoztató H.-je -0,43-s-2,3.

Hézagtérfogat. A talajban levő hézagok térfogatának viszonya a teljes talajtérfogathoz. Meghatározásához súly- és térfogatmérés szükséges. A tömör homokos kavics tájékoztató H.-a

rírf.% térr.%

Változó kötöttségű talajok póruslérfogalát kitöltő levegő—víz arány, vízkapacitásig telített és holtvízig kiszáradt talajban

18—25%. Ugyanez az érték laza állapotban 38—42%. A kövér agyag H.-a a talajállapottól függően 30—70%. Az irodalomban általában

H.-nak (porozitásnak) nevezett viszonyszám a viszonylagos H. Szokásos ennek értékét %-ban kifejezni. Nem egészen szabatosan említik geometriai H.-nak is. (-► Átlagos hézagtérfogat)

Hiba. A gyakorlatban a számítási és mérési eljárások nem teljesen pontosak, vagyis nem adják meg a vizsgált mennyiség valódi értékét. Ezt a tényt úgy fejezzük ki, hogy a szóban forgó eljárást, ill. annak eredményét H. terheli. A H. nagysága számszerűen jellemezhető a valódi és közelítő értéke (becslése) v. nem pontosan mért értéke közötti különbséggel {abszolút H., röviden H'.) v. e különbségnek a valódi érték százalékában kifejezett értékével (relatív II.). Közelítő számítások és mérések H.-jának, az azok során elkövethető maximális H.-t (H.-határt) is nevezik.

Olyan területeken, ahol megfigyelési adatokkal dolgozunk, lényeges szerepe van a véletlennek; az ennek hatására létrejött H.-t nevezzük véletlen H.-nak; ez utóbbival állítjuk szembe a szisztematikus H.-t (torzítást). Nem szabatos kifejezéssel röviden H.-nak nevezik még a véletlen

H. szórását, esetleg a varianciáját.

Hibaháromszög. A geodéziai mérések egyik, a technikai pontatlanságból eredő hibája. Ha három ismert helyzetű ponton végzett szög-