Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

A

Alligátorgyűrű nak időtartama, fi, — 2L/a, L a csővezeték hossza, a a nyomásváltozás terjedési sebessége. A különböző időpontokban érvényesülő nyomá­sok és sebességek közötti összefüggést az Allievi-féle láncegyenlet-rendszer fejezi ki. Az összefüggés ismerete nagymértékben elősegíti pl. vízerőtelepek, vízvezetékek nyomócsövének méretezését. Alligátorgyűrű. A faszerkezeteknél alkal­mazott -► karmos betéteknek legismertebb meg­oldása. Kisebb méretek esetében kalapáccsal, nagyobb méreteknél sajtókkal mélyítik a fába. 14 Alii gát orgyűrű Allochton. Jelentése: másutt keletkezett. (— Üledék) Allotróf tavak — Tavak biológiai csopor­tosítása Alluvium. A földtörténeti jelenkorban a folyóvölgyek kialakulásakor a kisebb esésű alsóbb szakaszon a völgyfenéken (v. tavak fenekén) le­rakodott üledék. Ebben az ún. alluviális öntött talajban alakult ki a folyók középvízi medre. (— Meder) Alpi—kárpáti gyűrődések. Európa leg­fiatalabb hegységképződési övében, a krétától a miocénig tartó, ún. alpi hegységképződés so­rán keletkezett gyűrődések, melyek a Pireneu- sok, Appenninek, Alpok, Kárpátok, Kaukázus stb. lánchegységeit létrehozták. Európán kívül a Himalája, a hátsó-indiai szigetvilág, valamint Észak- és Dél-Amerika nyugati részének lánc­hegységei is az A. során keletkeztek. Alsó betáplálású forgópermetező ->- F orgópermetező Alsó-csallóközi és csilizközi ármentesítő és belvízlevezető Társulat. Az 1876-ban ala­kult két társulat 1901-ben egyesült, s 1944-ig működött a társulat nevében megjelölt felada­tok ellátására. A legnagyobb Duna-völgyi vízi­társulatok egyike, mely úttörő munkát végzett a mentesített területek belvízrendezése terén. Árterének nagysága 200 000 magyar hold (86 000 ha), a kiépített töltések hossza 188 km, a belvízcsatornák és árkok hossza 511,39 km volt. (-»- Vízgazdálkodási társulatok) Alsó geodézia. Azoknak a kisebb terjedelmű helyi geodéziai méréseknek elnevezése, amelyek­ben a relatív pontmeghatározás elégséges. Alsó kulmináció -*■ Völgyelés Alsórendű hálózat. A háromszögelésben a felsőrendű hálózat pontjaihoz csatlakozó to­vábbi pontok rendszere. Ilyen az elsőrendű, a másodrendű, a harmadrendű és a -*• negyedrendű háromszögelési hálózat. Alsószabolcsi tiszai ármentesítő Társu­lat. Egyik első (1846) és legnagyobb hazai ár­mentesítő társulat a Tiszavölgyi Társulat ke­retében. Ártere 305 610 kh volt. Területén, Tiszadob mellett indult meg a Tisza-szabá- lyozás munkája 1846. augusztus 27-én. Alsó szakasz Szakaszjelleg Alsó színtáj. A delta környéki, erősen hor- dalékos folyószakasz térsége, amelyet jellegzetes halfajai alapján dévérövezetnek is neveznek. Ezután következik — a tengervíz bejátszása folytán —- a félsós, végül a tengeri sós övezet. Alsó vezérlés-»-Öntözővíz-szállítás vezérlése Alsó vízszint Alvízszint Altalaj. A talaj művelt szintje alatti talaj­rétegek összessége. Általában a humuszréteg alatti szintek, tehát a 20—30 cm alatti rétegek. Lefelé az anyakőzettel, más néven az alap­kőzettel határos. Műtárgyak alapozásakor mi­nőségének ismerete különösen fontos. Ezt feltáró fúrásokkal, kisebb mélység esetén kutatóaknák­kal állapítják meg. (->- Talajfeltárás) Altalajcsövezés ->- Talajcsövezés Altalajkutatás. Az építészetben és a víz­építésben : a talaj minőségének, a talajvíz helyzetének és összetételének meghatározása céljából, rendszerint nagyobb építmények lé­tesítésével kapcsolatosan végzett kutatás. A vizs­gált terület nagysága és a vizsgált talajréteg vastagsága az építmény jellegétől, valamint geometriai méreteitől függ. Az általános A. során megállapítják a részletes A. menetét és módszereit. A részletes A. folyamán határozzák meg a talaj rétegződését, a rétegek jellemző tulajdonságait, a talajvízszín helyzetét, várható ingadozását, minőségi jellemzőit stb. Altalajlazítás. Talajművelési beavatkozás, a mélyművelésnek forgatás nélküli formája. A gyakorlatban legáltalánosabb az ekére sze­relt altalajlazítóval végzett A. A véső v. lúd­talp alakú eszköz az eke előrehaladásával a barázdafenékbe mélyed és annak talaját 10—-15 cm-rel fellazítja. Ezek a fellazított talajrészek azonban lényegében a helyükön maradnak, mert a forgatás és keverés elmarad. Az altalajlazító munkaszélessége nagyobb az ekevas munkaszélességénél, mert a lazító hatás nemcsak lefelé, hanem oldalra is kiterjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom