Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Ferenc József-csatorna ftalein-indikátorral pirosra festett vizet elszín­teleníti. A F. meghatározása a kazántápvizek előkészítése során szükséges. Fenoltalanítás. A kátránytalanított fenolos vizek különféle módszerekkel végzett tisztítása. A F.-t a fenol visszanyerésével, biológiai úton való lebontással, házi szennyvízzel való keve­réssel és elpermetezéssel lehet elvégezni. Az egy értékű fenolok nehezen bonthatók. Fenoltartalmú szennyvíz. A szén elgázo- sításakor az elgázosítás során végzett mosásból, főként a generátor- és a városi gáz gyártásakor keletkező, biológiai úton nehezebben bontható, káros szennyvíz. A fenol a befogadó vízfolyások más irányú felhasználását erősen korlátozza, még 100 000-szeres hígításban is kellemetlen ízt és szagot ad. A fenoltartalomra a halak igen érzékenyen reagálnak. Nagyobb töménység ese­tén a fenolt érdemes kivonni a szennyvízből, a kisebb töménységben jelenlevő fenolt meg kell semmisíteni. Fenyérek. A kedvezőtlen termőhelyi viszo­nyok között tenyésző cserjék és félcserjék nö­vényszövetkezetei. Ferde alaprajzú bukó (ferde bukó). Olyan bukó, amelynek tengelye a vízfolyás tengelyé­vel, ill. az áramvonalak irányával alaprajzban derékszögtől különböző szöget zár be. Fia az a szög 180°, a F. neve oldalbukó. (-► Bukók) Ferde keményfa betét. A szimmetrikusan terhelt, hajlításra igénybe vett, több elemből készült tartók elemeinek összekapcsolására szol­gáló elem. A F. az összekapcsolandó gerendák hossztengelyével hegyesszögben találkozik. A F. nyíróerők fölvételére alkalmas. Ferde redő Gyűrődés Ferde rétegzés Átlós rétegezés Ferde szelep -*• Szelep Ferde tengelyű szivattyú. Olyan szivattyú­fajta, amelynek járókerék-tengelye a függőleges­sel szöget (rendszerint 45°-ot) zár be. Ez a tengelyelrendezés jobb átmeneti viszonyokat teremt a szívó- és nyomóoldal között, tehát jelentősen csökkenti a belső ellenállást. A F.-t nagy belvízi szivattyútelepeken hazánkban 1960 óta alkalmazzák. Az első ilyen telepet a Bodrog- zugban helyezték üzembe. Külön szívóakna kialakítását nem igényli, mivel a szívótorok közvetlenül az előcsatornához csatlakozik. Ferdülésmérés. Eljárás a műtárgyak függő­leges v. ehhez viszonyított helyzetének megha­tározására. A térbeli kimozdulást általában fo­lyásirányú és erre merőleges komponensekre bontják. Eszközei: geodéziai műszerek v. az erre a célra készült klinométer, ill. koordiméter- rel ellátott klinométer. 215 Ferenc-csatorna. 1793—1802 között a -»■ Kiss József kezdeményezésére alakult „Ferencz csatornái kir. szabad hajózási társaság” (1792) építette Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján. A 118 km hosszú F., mely a Duna és Ferde tengelyű, állítható lapátozású, egylépcsős szárnylapátos szivattyú Tisza közti 7 m-es szintkülönbséget három zsi­lippel hidalta át, a K—Ny-i irányú hajóutat 227 km-rel rövidítette meg, s több mint 120 000 kh terület lecsapolását, ill. megművelését és ter­ményeinek értékesítését biztosította, amivel a Bácskát (Vajdaság, Jugoszlávia) virágzó terüle­tévé varázsolta. A Társulat 4 millió korabeli Ft beruházással 25 év alatt 20 millió Ft jövede­lemre tett szert. Ma F.-nak nevezzük a F.-rend- szer Mo. területére eső részét, a -► Baja— Bezdáni tápcsatornát. Ferenc-csatorna Társulat. Eredetileg: Fe­rencz csatornái kir. szabad hajózási társaság. (-*■ Ferenc-csatorna, -► Ferenc József-csatorna) Ferenc József-csatorna. A Türr István által újjászervezett Ferenc-csatorna Társulat által épített, Sztapár—Újvidék vonalvezetésű, 68 km hosszú öntöző-hajózó csatorna (1871— 1879). 4 m3/sec fölös vízmennyiségének hasz­nosítására több öntözőtelep épült. Vízellátását a -»• Baja—Bezdáni tápcsatorna biztosította. A F. Türr I. víziútfejlesztési tervének egyik láncszemét képezte, mely azonban a vasútérde­15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom