Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

adatokra, körülményekre figyelmeztet. A betűk mérete és alakja a szabványos tömbírásnak meg­felelő. Feliszapolódás. A víz hordalékának lerakódása a felszíni vizek medrében, a műtárgyak víz alatti ré­szein. A hordalék mozgá­sához szükséges elragadó erő a víz sebességétől függ Vízfolyások szabályozása és mesterséges csatornák tervezése során olyan hidraulikai viszonyokat kell kialakítani, hogy ká­ros kimosások és ebből következően F.-ok ne ke­letkezhessenek. A F. je­lentős része a lejtős terü­letek eróziójából szár­mazik. (-► Feltöltődés) Felláp Láp Felmérés. A tereppontok v. a terepen levő tárgyak vízszintes, valamint magassági helyze­tére jellemző mennyiségek meghatározása. A F. rendszerint hosszmérésből, szögmérésből, ill. szögkitűzésből és magasságmérésből áll. Felmérési térkép. A felmérési eredmé­nyeket mértékhelyesen ábrázoló térkép. Felrakás. A geodéziában: a mérési, meg­figyelési, számítási eredmények, adatok rajzos ábrázolása. Felrakó háromszög — Majzik-vonalzó Felrakó készülék. A mérési eredmények ábrázolásához szükséges segédeszköz. A leg­gyakrabban használatosak: a hosszfelrakók, a -* szögfelrakók, a koordináta-felrakók és a hálózatf.'lrakók. Segítségükkel a rajzolási munka gyorsabban és pontosabban végezhető. Felső betápláláséi forgópermetező For­gópermetező Felsődobszai Vízerőmű. A Hernád 52— 62 fkm közötti szakaszának vízerőkészletét hasznosítja. Fő részei: a duzzasztómű (önmű­ködő billenőtáblás bukógát 2 X 9,00 m nyílású árapasztó zsilippel), az 1000 m hosszú üzem­vízcsatorna, valamint az erőtelep 2 db 300 LE-s és 2 db 75 LE-s függőleges tengelyű Francis- turbinával. Hasznosított átlagos esés 4,00 m, vízhozam 22 m3/sec. Beépített teljesítménye 510 kW, átlagos évi energiatermelése 2,5 millió kWó. Épült 1906—1911 között, 1962—64-ben bővítették. Irodalom. Dr. Kerlai: Magyarország nagyobb vízépítési mű­tárgyai. Bp. 1963. 224 p.; Bogdánffy: A vízierő. Bp. 1914. 205 Felső-Duna szabályozása Duna (1850—1791 km) — a szabályozási és- hajózási szempontból egyaránt legnehezebb Duna-szakasz — középvízi szabályozását az 1885: Vili. te. alapján 1886—1896 között haj­tották végre. A párhuzamművek segítségével és állandó mederszelvény kialakításával való sza­bályozás eredményessége az erős hordalékle­rakódás miatt csak állandó kotrással biztosít­ható, s a F. e hátrányát a Girardon-féle elveket már tekintetbe vevő kisvíz-szabályozással sem lehetett csökkenteni (1900—1916). Az I. világ­háború után a kisvízi szabályozás fejlesztése és a meder fenntartása sokáig szünetelt, s így a magyar—csehszlovák Közös Műszaki Bizottság (KMB) irányítása alatt folyó későbbi munká­latok (1930-tól) csak nagy nehézségek árán tudták a meder fenntartását biztosítani. A két állam által jelenleg évente kikotort kavics meny- nyisége meghaladja az 500—600 000 m3-t. Felhúzó szerkezet Felsődobszai Vízerőmű Felső-Duna szabályozása. Az ún. Felső­Irodalom. Fekete £s.: Die Regulierung der Ungarischen Oberen Donau. Bp. 1896.; Tory K.: A Duna és szabályozása. Bp. 1952.

Next

/
Oldalképek
Tartalom