Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Fajlagos villamosenergia ...

nak az adott alapsík fölötti geodéziai magassága, a fajlagos nyomási energia a piezometrikus v. nyomási magassága, a fajlagos mozgási energia a kinetikai v. sebességmagassága. A súlyegységre vonatkoztatott helyzeti energia, vagyis az egységnyi súlyú test geodéziai magassága az adott alapsík fölött: a fajlagos helyzeti energia.

Fajlagos hordaléktermelés (specifikus erózió). A vízfolyás által évente szállított összes hordalék súlyának és a vizsgált szelvényhez tartozó vízgyűjtő területnek hányadosa. A hegyvidéki vízfolyások F.-e rendszerint nagy (800— 1200 t/km2), a síkvidékieké Európában 15— 50 t/km2, Amerikában 100—140 t/km2.

Fajlagos ipari vízszükséglet. Az a víz- mennyiség, amely az ipari termék gyártásához szükséges. A F.-et rendszerint a kész termék egységére vonatkoztatják, de gyakran a nyersanyagegységre (pl. cukorrépa, érc), ritkábban a munkaidőegységre (pl. szappankészítés). Az egység lehet súly (Mp, kp), térfogat (hl, 1),hosszúság (m) v. darabszám. A F. adatai erősen szórnak, mert a vízszükségletet a technológia, a víz- mennyiség és a helyi körülmények nagymértékben befolyásolhatják.

Fajlagos kiépítettség. Belvízrendezési szempontból egy adott vízgyűjtő területen meglevő belvízlevezető művek hatását kifejező mutató, 1 /sec-km2 mértékegységben kifejezve. Általában a F.-et a befogadóba vezető főcsatorna v. torkolati szivattyútelep kapacitásával számítják ki. Nem jellemző szám, mert nem utal a terület csatornasűrűségére és egyéb vízlevonulási v. tárolási mű hatásaira. Tehát használata csak a torkolati műre jellemző.

Fajlagos költség. A vízi létesítmény hatásával érintett terület egységére eső beruházási, üzemelési v. fenntartási költség.

Fajlagos lefolyás. A választott időegységben (dekád, hónap, évszak, év) v. valamely le- folyási folyamat (egyetlen esőzési v. olvadási folyamat hatásaként jelentkező lefolyási folyamat) teljes időkeretében lefolyó víz mennyiségének a vízgyűjtő terület egységnyi részére (ha, km2) vonatkoztatott értéke. A F. tehát nem a vízfolyásoknak, hanem a vízgyűjtő területeknek jellemző értéke, s így elsősorban nem hidraulikai hanem sokkal inkább vízháztartási jellegű mennyiség. Ennek megfelelően nem tévesztendő össze a vízfolyások hidraulikai körülményeit közvetlenül jellemző -*■ fajlagos vízhozam értékével. A F. ismeretében a különböző felépítésű vízgyűjtő területek jól összehasonlíthatók.

Fajlagos nyomásveszteség (nyomásesés). Az egységnyi hosszúságra vonatkoztatott nyomásveszteség.

195

Fajlagos öntözési vízigény. A vízzel ellátandó terület egységére eső, adott időszakra vonatkozó, felhasználásra szánt vízmennyiség. Értéke a hasznosítás jellegétől függ, és a vízszolgáltatás tervezése során alkalmazzák.

Fajlagos öntözővíz-felhasználás. A vízzel ellátott terület egységére eső, adott időszakra vonatkozó vízfelhasználás. Értéke az öntözés módjától, a növénykultúrától, a talajviszonyoktól és egyéb körülményektől függ. Nagyságát az üzemelés során határozzák meg.

Fajlagos szennyvízmennyiség. A csatornával ellátott lákosságra fejenként átlagosan jutó szennyvízmennyiség, a -*- víz fejadag 60— 90%-a. Csatornák méretezésekor, a mértékadó száraz idei szennyvíz mennyiségének meghatározásához használt mutató.

Fajlagos szűrőkapacitás. Az 1 m2 szűrőfelületen szűrhető vízmennyiség. A lassúszűrőké 2,4 m3/m2/nap, a gyorsszűrőké, a nyílt szűrőké

4—5 m3/m2/ó, a zárt szűrőké 8—10 m3/m2/ó.

Fajlagos térfogat (fajtérfogat). Valamely homogén test sűrűségének (q) reciproka, vagyis térfogatának (V) és tömegének (m) hányadosa.

v — V\m — - . Mértékegysége pl. a cm3/g v. a

dm3/kg.

Fajlagos turbulens diffúzió. Az egységnyi térfogatú folyadéktömeg turbulens mozgásakor keletkező energiadisszipációnak (D) az átlagos örvényátmérő (A) négyzetének egységére vonatkoztatott értéke. A F. a Taylor-féle képletből következik

Minél kisebb az örvények átlagos átmérője, annál nagyobb az energia-disszipáció. Ezzel magyarázható a rácsok, a bordázott, a fogazott felületek jó energiatörő hatása.

Fajlagos villamosenergia-felhasználás. A gépi úton emelt 1 m3 vízre jutó elekt- romosáram-fogyasztás. A vízszolgáltatás legfontosabb gazdaságossági mutatója, mert az áramköltség a víztermelés önköltségének legnagyobb része. A szivattyúk üzemi emelőmagasságától, hatásfokától stb. függ. Az ellátott terület domborzati viszonyai és a vízadó műtárgy (kút, akna stb.) leszívott vízszintje által meghatározott üzemi emelőmagasság az adott településen a F.-t nagyságrendileg megszabja. Vízmüveink F.-ának országos átlaga 0,38—0,40 kWó/m3, településenként azonban a dombor-