Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
E
Értelmetlen korreláció 192 vesszük figyelembe, hogy az átbukási magasság függvényében számított vízhozamot egynél nagyobb javító tényezővel szorozzuk. A javító tényező a sebességmagasság és az átbukási magasság viszonyától függ, és értéke gyakorlati esetekben 1,05—1,1 lehet. Értelmetlen korreláció -* Korreláció Értékcsökkenési leírás Amortizáció Értékesített vízmennyiség (szolgáltatott vízmennyiség). A fogyasztóknak a mért vízfogyasztás alapján v. átalánydíjként számlázott vízmennyiség. A vízmű statisztika külön tartja nyilván a háztartások, az ipar és az egyéb fogyasztók (pl. intézmények) részére É.-et. Az É. az előbbiek szerint a valóságos vízfogyasztásnál rendszerint valamivel kisebb. A különbség a vízmérővel föl nem szerelt fogyasztók (bekötések, közkifolyók, tűzcsapok) túlfogyasztásából ered, mert ezeknél a valóban fölhasznált víz- mennyiség rendszerint meghaladja az átalánydíjnak megfelelő vízfogyasztást. Érzékelő. Az irányítás- és méréstechnikában a különféle folyamatok jellemzőinek mérésére és továbbítható alakra való átalakítására szolgáló szerkezet. A vízgazdálkodásban szint-, áramlás-, nyomás-, fordulatszám-, elmozdulás és hő- mérséklet-É.-ket alkalmaznak. Az É. szó helyett némely összetételekben a jelző és a relé megjelölést is használják (pl. forgásjelző, szintrelé). Érzékenység. A méréstechnikában, a mérőberendezésben a mérendő mennyiség hatására bekövetkező változás mértékét jellemző mennyiség. Érzéketlenség. A műszereknek v. szabályozó berendezéseknek (pl. vízszintszabályozók) a tehetetlenségéből és súrlódásából eredő tulajdonsága, amelynek következtében a műszerek a mért v. szabályozott mennyiségnek csak bizonyos alsó határt meghaladó változásait képesek követni (pl. némely rajzoló vízmérce működéséhez + 1—2 cmvízszintváltozás kell). Északi fürdökultúra Szauna Északi-tenger Tenger Északkeleti koordináta-rendszer. A geodéziai mérésekben használatos olyan derékszögű koordináta-rendszer, amelynek x tengelye pozitív irányba észak, y tengelye pedig pozitív i- rányba kelet felé mutat. A magyar országos felmérésben a délnyugati koordináta-rendszert alkalmazták. Észlelési magasság. Valamely meteorológiai jellemző (hőmérséklet, szélsebesség stb.) mérési pontjának távolsága a Föld felszínétől. Észlelőállvány. A háromszögelésben alkalmazott, a mérőszemélyek tartózkodási helyéül épített 5-r 15 m magas állvány. Mindig független a műszerállványtól. A két, egymással össze nem kötött állvány alkalmazásával biztosítható, hogy a mérőszemélyek mozgása okozta rázkódás a műszerre át ne adódjék. Az É.-okat fából v. fémből készítik. Észlelőhálózat. A tervszerűen elhelyezett észlelőberendezések összessége. Beszélünk általánosságban hidrológiai, csapadékmérő, vízmérce- stb. É.-ról. Észlelő kút. A mélységi és talajvizek vízszint- változásának megfigyelésére szolgáló -*■ fúrt kút. A fúrócsőben helyezkedik el a részben szűrőzött 2 "-os gázcsőből álló figyelőcső, mely a perforált szakasz környezetében mosott coulé kaviccsal van körülvéve és a talaj fölött lezáró védősapka fedi. Egy É.-ban két figyelőcső is lehet elhelyezve, különböző rétegek vízszint-változásának megfigyelésére. Használatkor a védősapkát eltávolítják és vékony drótra függesztett úszóval mérik a vízszint magasságát. Évi talajvízforgalom. A talajvíz utánpót- lódásának az a hányada, amely a téli félévre jellemző vízfelszín-emelkedéskor a rétegben tárolódik, a nyári félévben pedig, amikor a vízfelszín süllyed — nagyobb a párolgás és a párologtatás —, megcsapolódik. Területegységre vonatkoztatott átlagos értékét a több évi átlagos talajvízszint-ingadozás és a feszültségmentes hézagtérfogatszorzatakéntszámíthatjuk. Dimenziója: mm/év/m2, adott területen átszámíthatjuk m3/év dimenzióra is. Évszakos tározó. Valamely vízfolyás 12 hónapnál rövidebb időtartam alatt lefolyó legkisebb vízhozamösszegének kihasználására épített tározó. A tározó a völgyzáró gát szelvényéhez tartozó legkisebb évi középvízhozamnál kisebb vízigényt hiánytalanul fedez.
