Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
E
Élővíz 188 csönösségi viszony. Az É. célja az a haszon, amelyet az élősködő szervezet egyoldalúan élvez a másik szervezettől. Lehet teljes (obiigát) v. részleges (fakultatív). Az élősködők (paraziták) más fajok (gazdaszervezet) testén (ektoparazi- ták) v. testében (endoparaziták) élnek, annak testéből, az általa fölvett és feldolgozás alatt álló táplálékból táplálkoznak. Megkülönböztetünk állati (zooparazita) és növényi (fitopara- zita) élősködőket. A más fajú szervezeteken élősködők neve: külső élősködők, a szervezetben élősködőké: belső élősködők. Az egyetlen fajban v. csak a legközelebbi rokonaiban élősködő szervezetet szenoxén parazitának nevezzük; ellentéte : az eurixén parazita. Az É.-t és az élősködők természetét, életét vizsgáló tudomány: a para- zitológia. A hidrobiológiában a halakat kínzó és a halállományt veszélyeztető halélősködők, közegészségügyileg pedig a szennyvizek parazi- tológiai vizsgálata fontos. Élővíz. Olyan állandó vízfolyás, folyó v. tó, amelyben a víz folyása (a hozzáfolyás és el- folyás) és a belső áramlások következtében a ki- cserélődés folyamatos. Szűkebb értelemben: sokszor É.-nek nevezik a folyóknak azt a legkisebb -*■ vízhozamát, amelyből vízkivételi igényt már nem szabad kielégíteni, mert az veszélyeztetné a folyó menti lakosság mindennapos vízszükségletének kielégítését (mosás, állatok itatása, fürdés stb.), a meder állékonyságát és a folyóvíz élővilágát. A vízkészlet-gazdálkodásban: az a minimális vízhozam, amely a vízfolyás természeti adottságai és mindenkori szennyezettsége függvényében általános közegészségügyi (vízbiológiai) érdekből a mederben hagyandó. A hazai gyakorlat jelenleg É.-ként általában a hónapok legkisebb vízhozamainak 75%-ával számol; Biológiai osztályozás szerint: olyan folyó- v. állóvíz, amelyben magasabb rendű növényi és állati élet van. Építésgépesítés. Az építési munka egészének v. technológiai részfolyamatainak gépi eszközökkel való elvégzésére irányuló tevékenység. Ide sorolható: a szállítás, az anyagmozgatás, a rakodás, a földmunka, a betonmunka gépesítése stb. Az É. fogalmába tartozik az építési technológia gépesítésre alkalmas kialakítása is. Építési anyagok (építőanyagok). Azok a természetes v. mesterséges, ásványi v. növényi eredetű anyagok, amelyeknek felhasználásával a létesítmények megépíthetők. A természetes É. a természetben található eredeti állapotukban, esetleges alakító munka elvégzése után használhatók. Ilyenek: föld, fa, kő, bitumen, rőzse stb. A mesterséges É.-at is a természetben előforduló alapanyagokból gyártják, de a gyártási folyamatban összetételük és állapotuk megváltozik. Ilyenek: mész, cement, fémek, égetett agyagáruk. Építési engedély. Az illetékes hatóság által kiállított okirat, amely rögzíti a különféle építési előírásokat. Ennek birtokában kezdhető meg az építés. Az É.-t az építtetőnek kell kérnie. Építési és Vízépítési Főigazgatóság— Vízügyi és Építészeti (Fő) Igazgatóság Építési forgódaru (Brunn-daru). Vágányon járó emelőgép. A daruoszlop csúcsán háromszög alakú gém helyezkedik el. Az alváznak a gémmel ellentétes oldalán vannak az emelő- csörlő, a forgatást és az előre-, hátramozgatást végző berendezések, valamint az ellensúly. Építési idő. A nagyobb létesítmények megvalósításának több éven át tartó időtartama. A vízgazdálkodási művek jelentős része ilyen jellegű. Az É. alatt, a létesítmény üzembe helyezéséig lekötött összegek miatt elmaradó nemzeti jövedelem értékét a gazdaságossági számítások valamennyi ismert módszere figyelembe veszi. Különbséget csak a számítás módjában tesznek. Az elmaradó nemzeti jövedelem összegét hosszabb időtartamra általában a kamatoskamatszámítás ismert módszerével állapítják Építési forgódaru
